Meredek hegyek és festői völgyek: a Feröer-szigetek képeslapra kívánkoznak
Ha vonzódsz az északi tájakhoz, kalandozz velünk a Feröer-szigetek csodálatos világában!
Sóbors
Ez is érdekelhet
Retikül
Top olvasott cikkek
-
01 -
02 -
03 -
04 -
05
Azt mondják, aki egyszer ellátogat a Feröer-szigetekre, az szempillantás alatt a kéklő óceán és a zöldellő fű mesés kontrasztjának rabjává válik. Bizonyára Boris Barabáš norvég fotós is így volt ezzel, teljesen lenyűgözték őt a különleges, színpompás tájak.
A vulkáni szigetcsoport már a 6. századtól lakott területnek számít: feljegyzések szerint az első lakók ír szerzetesek voltak, ők népesítették be a vidéket juhokkal, amiről később a Feröer-szigetek a nevüket kapták. Az érintetlen természeti szépségek mellett idővel megjelentek a gyeptetős házak és a parányi, tengeröblökben megbújó halászfalvak.
A Feröer-szigetek látnivalói
Érdekesség, hogy, bár a szigetek vulkanikus eredetűek, a rendkívül változékony időjárás - gyakran egyik percről a másikra napsütésből eső lesz, és a különböző szigetek időjárása is eltérő lehet egy és ugyanazon pillanatban - egyedi alakúra formálta őket. Ezért lehetséges, hogy az egyik oldala meredek és sziklás, míg a másik lankásabb, szélcsendesebb. Barabáš többek közt ezt a kettősséget szemlélteti fotóin, melyek láttán az ember másra sem vágyik, mint arra, hogy személyesen is átélhesse az élményt.
A Feröer-szigetek hőmérséklete a legmelegebb az északi tájak között, itt ugyanis az átlaghőmérséklet még télen is 3 °C.
Errefelé gyakoriak a gyeptetős házak, sőt, mi több, az embereknek nincs fűnyírójuk, ezt a szerepet ugyanis a juhok tökéletesen ellátják.
Apropó, juhok: a szigetlakók nekik köszönhetik, hogy a szigetek felkerültek a Google Street View-ra. 2016-ban Durita Dahl Andreassen öt birkára 360 fokos kamerát szerelt, ezzel létrehozta a Sheep View-t.
A Feröer-szigetek élen járnak a megújuló energiaforrások használatában, ugyanis ebből fedezik az áramellátás felét. A tervek szerint 2030-ra pedig 100%-ban ebből fognak gazdálkodni.
A szigetek közel 110 madárfajnak adnak otthont, köztük az imádni való lundának, ami jól alkalmazkodott a tengeri életmódhoz és a víz alatti halászathoz, és gyakran 15 méter mélyre is lemerül.
A Feröer-szigeteken nincsenek forgalomirányító lámpák, pontosabban összesen három a fővárosban, Tórshavnban. Érdekesség még, hogy a szigeteken börtönt sem építettek, mert a rabokat Dániába szállítják. A polgármester telefonszáma pedig megtalálható a telefonkönyvben.
A szigetek lakói nyolcvanféle nemzetiséget képviselnek, ám az emberek száma még így sem éri el a juhokét: előbbi 50 ezer, míg utóbbi 70 ezer.
A Feröer-szigetek sajátossága az is, hogy a szigetek valamennyi pontjához viszonyítva a tenger maximum öt kilométerre található.
A Feröer-szigetek a középkorban norvég fennhatóság alá tartoztak, de az 1380-as dán-norvég perszonálunió révén Dánia részévé váltak. Külön nyelvük van, ami leginkább az izlandira és a norvégra hasonlít, de a gyerekek dánt is tanulnak harmadik osztályos koruktól.
Képek: Instagram/BorisBarabas, Facebook/BorisBarabasImages.
OLVASD EL EZT IS!
- norvégia
- étterem
Így néz ki egy jégétterem: Norvégia egyik legszebb helyét mutatjuk
