Csak kevesen léphetnek a Ferenc József-földre: ma titokzatos orosz terület

A Ferenc József-föld Oroszországhoz tartozik, de magyar kötődése is van.

A Ferenc József-föld felfedezői
Dilemma - Izgalmas témák, különböző nézőpontok a Femina új podcastjében.
Sóbors
Retikül
Top olvasott cikkek

Aki előszeretettel bújja a világtérképet, egy meglepő nevű helyre lehet figyelmes az északi sarkkörön túl: a Ferenc József-föld Oroszországhoz tartozik, de a helynek magyar kötődése is van.

A Ferenc József-föld a Jeges-tengeren található, a Norvégiához tartozó Spitzbergáktól északkeletre, az Északi-sarkhoz legközelebb eső eurázsiai szigetcsoportnak számít, világszinten is csak Grönland és Kanada egyes részei előzik meg. 191 állandóan jeges szigete szinte teljesen lakatlan terület.

A Ferenc József-föld felfedezői

A Osztrák-Magyar Monarchia első uralkodójaként ismert I. Ferenc József neve gyanúra adhat okot, hogy talán magyar szál is szerepet játszott a hely történelmében, és a feltételezésnek van is alapja: a szigeteket 1873-ban egy osztrák-magyar expedíció fedezte fel, melyet Julius von Payer és Karl Weyprecht vezetett. Egy magyar hajóorvos, Kepes Gyula is velük tartott.

Az 1872-ben elindult csapat eredeti célja az volt, hogy megkeressék az átjárási lehetőséget az Atlanti-óceán és a Csendes-óceán között, hogy ezzel egy gyorsabb út lehetősége nyílhasson meg az európai kontinens és Távol-Kelet között.

A felfedezők Tegetthoff nevű hajója a Jeges-tenger elképesztően nyers körülményei és a feltorlódott jégtáblák miatt nem volt képes a haladásra, a csapat megküzdött az embertelen hideggel, a viharos széllel és a hosszú sötét időszakkal is, mire elérték az ismeretlen szigeteket.

A szigetcsoportot a felfedezők a körükben nagy tiszteletnek örvendő uralkodóról nevezték el. Bár kevésbé ismert tény, más magyar nevek is képviseltetik magukat a helyszínen: az egyik szigetet Zichy-földnek nevezik, megemlékezve az út fontos támogatójáról, Zichy Edmundról, de Budapest-fok és Deák Ferenc-sziget is lett itt.

Magyar gyarmat lehetett volna?

Bár sokakban felmerülhet, hogy a felfedezést követően nem válhatott volna-e magyar gyarmattá a terület, valójában sosem került az Osztrák-Magyar Monarchia emiatt még diplomáciai szinten sem konfliktusba. Nem is jelentette be az államszövetség igényét a szigetekre, Ferenc József ellene volt a gyarmati politikának, így a verseny és a viszály csupán Norvégia és Szovjetunió között zajlott a helyért.

A cikk az ajánló után folytatódik

Az anya, ha művész – kulturális est

Egy különleges estére számíthat, aki velünk tart, amely során életutak, művészet és anyaság fonódik össze a színpadon. Hernádi Judit és Tarján Zsófia őszintén mesélnek anya-lánya kapcsolatukról: hogyan élte meg a művésznő a gyermekvállalást, milyen érzés volt Zsófinak híres édesanya mellett felnőni, majd az anyának a lánya énekesnővé való válását végéigkísérni? Milyen utat járnak most be, és mennyire hasonlítanak egymásra nőként, alkotóként?  Intim hangulat, személyes történetek, lélekig ható gondolatok, inspiráló párbeszédek!

Promóció

Mindkét ország magának követelte volna a szigeteket, a Szovjetunió végül 1926-ban sajátjának nyilvánította azt, elsöpörve a norvég fél akaratát. 1932-ben annektálták a területet, katonai bázisokat hoztak létre ott. A Szovjetunió felbomlása után a Ferenc József-föld Oroszország része lett. Ma zárt területnek minősül, ahova csak külön engedéllyel léphet be bárki. Csak a kutatók és a katonai céllal ott-tartózkodók lakhatnak a szigeteken, egyébként lakatlannak számít. Legészakibb pontja a Fligely-fok.

A környék szinte alkalmatlan is az állandó letelepedésre, az időjárás meglehetősen zord, télen átlagosan -10-15°C, nyáron 0-2°C a jellemző hőmérséklet, de mértek már szélsőséges esetben -54 és 13°C-ot is, nem beszélve a hónapokon át tartó sötétség emberpróbáló időszakát. Állatok viszont élnek itt, jegesmedvék, sarki rókák, sirályok, rozmárok viselik csak el a zord időjárást.

Egy orosz zárt város élete

Az oroszországi Szeverszk az atomfegyvergyártás központja volt egykor. A zárt városba ma is csak engedéllyel léphet be az ember.

Az oroszok zárt városa a térképre sem kerülhetett fel sokáig: atomfegyvereket gyártottak Szeverszkben

Az oroszországi Szeverszk az atomfegyvergyártás központja volt egykor. A zárt városba ma is csak engedéllyel léphet be az ember.

Elolvasom

(Képek: Getty Images Hungary.)

Ehhez a cikkhez ajánljuk

Ezt is szeretjük