Csak kevesen léphetnek a Ferenc József-földre: ma titokzatos orosz terület

Aki előszeretettel bújja a világtérképet, egy meglepő nevű helyre lehet figyelmes az északi sarkkörön túl: a Ferenc József-föld Oroszországhoz tartozik, de a helynek magyar kötődése is van.

A Ferenc József-föld a Jeges-tengeren található, a Norvégiához tartozó Spitzbergáktól északkeletre, az Északi-sarkhoz legközelebb eső eurázsiai szigetcsoportnak számít, világszinten is csak Grönland és Kanada egyes részei előzik meg. 191 állandóan jeges szigete szinte teljesen lakatlan terület.

A Ferenc József-föld felfedezői

A Osztrák-Magyar Monarchia első uralkodójaként ismert I. Ferenc József neve gyanúra adhat okot, hogy talán magyar szál is szerepet játszott a hely történelmében, és a feltételezésnek van is alapja: a szigeteket 1873-ban egy osztrák-magyar expedíció fedezte fel, melyet Julius von Payer és Karl Weyprecht vezetett. Egy magyar hajóorvos, Kepes Gyula is velük tartott.

Az 1872-ben elindult csapat eredeti célja az volt, hogy megkeressék az átjárási lehetőséget az Atlanti-óceán és a Csendes-óceán között, hogy ezzel egy gyorsabb út lehetősége nyílhasson meg az európai kontinens és Távol-Kelet között.

A felfedezők Tegetthoff nevű hajója a Jeges-tenger elképesztően nyers körülményei és a feltorlódott jégtáblák miatt nem volt képes a haladásra, a csapat megküzdött az embertelen hideggel, a viharos széllel és a hosszú sötét időszakkal is, mire elérték az ismeretlen szigeteket.

A szigetcsoportot a felfedezők a körükben nagy tiszteletnek örvendő uralkodóról nevezték el. Bár kevésbé ismert tény, más magyar nevek is képviseltetik magukat a helyszínen: az egyik szigetet Zichy-földnek nevezik, megemlékezve az út fontos támogatójáról, Zichy Edmundról, de Budapest-fok és Deák Ferenc-sziget is lett itt.

Magyar gyarmat lehetett volna?

Bár sokakban felmerülhet, hogy a felfedezést követően nem válhatott volna-e magyar gyarmattá a terület, valójában sosem került az Osztrák-Magyar Monarchia emiatt még diplomáciai szinten sem konfliktusba. Nem is jelentette be az államszövetség igényét a szigetekre, Ferenc József ellene volt a gyarmati politikának, így a verseny és a viszály csupán Norvégia és Szovjetunió között zajlott a helyért.

Mindkét ország magának követelte volna a szigeteket, a Szovjetunió végül 1926-ban sajátjának nyilvánította azt, elsöpörve a norvég fél akaratát. 1932-ben annektálták a területet, katonai bázisokat hoztak létre ott. A Szovjetunió felbomlása után a Ferenc József-föld Oroszország része lett. Ma zárt területnek minősül, ahova csak külön engedéllyel léphet be bárki. Csak a kutatók és a katonai céllal ott-tartózkodók lakhatnak a szigeteken, egyébként lakatlannak számít. Legészakibb pontja a Fligely-fok.

A környék szinte alkalmatlan is az állandó letelepedésre, az időjárás meglehetősen zord, télen átlagosan -10-15°C, nyáron 0-2°C a jellemző hőmérséklet, de mértek már szélsőséges esetben -54 és 13°C-ot is, nem beszélve a hónapokon át tartó sötétség emberpróbáló időszakát. Állatok viszont élnek itt, jegesmedvék, sarki rókák, sirályok, rozmárok viselik csak el a zord időjárást.

Egy orosz zárt város élete

Az oroszországi Szeverszk az atomfegyvergyártás központja volt egykor. A zárt városba ma is csak engedéllyel léphet be az ember.

(Képek: Getty Images Hungary.)

• ferenc józsef
• oroszország
• világutazó
• sarkvidék
• északi sark
• sziget
• történelmi érdekesség
• érdekességek a világból
• felfedezés
• expedíció
• osztrák-magyar monarchia
• Utazás