A sváb Hollókőnek nevezik a kis falut: tündérszép házikóit 200-an sem lakják

A Geresdi-dombság gyöngyszeme Feked: parasztházas utcái visszarepítenek az időben.

feked-hazak
Húsvéti tojásvadászat
Sóbors
Ez is érdekelhet
Retikül
Top olvasott cikkek

A Kelet-Mecsek előterében, a Geresdi-dombság hullámzó lankái között, Mohácstól nagyjából 25 kilométer távolságra bújik meg Feked, a mindössze 195 lakossal bíró baranyai falu.

A települést nemcsak festői fekvése és látnivalói teszik igazán különlegessé az országban, de rendezett, hangulatos utcái is, melyeken hagyományos parasztházikók sorakoznak, továbbá különleges gasztronómiájáról sem szabad megfeledkezni.

A sváb Hollókő

Noha a faluról már az Árpád-korban említést tesznek az okiratokban, a török kori pusztulást követően az 1700-as években a Fuldai Apátság területéről, főként Hessenből érkező német, katolikus telepesek hozták létre Feked mai, páratlan arcát. A gyönyörűen rendezett települést hagyományos parasztházai és máig őrzött kulturális kincsei miatt a sváb Hollókőnek is nevezik.

Feked temploma és a falu egykori díszpolgára, Habsburg Ottó szobra.
Feked temploma és a falu egykori díszpolgára, Habsburg Ottó szobra.

A német nyelvben olykor Schwarzfeldnek is nevezett Feked életében egyébként a mai napig fontos szerepet játszanak az egykor betelepített németek leszármazottai, őrizve kultúrájukat, szokásaikat. 

Az egykor virágzó település létszáma az 1945 utáni kitelepítést követően rohamosan csökkenni kezdett, mára azonban a falu bízik abban, hogy egyre több csendre és nyugalomra vágyó megtalálja számításait itt.

Feked nevezetességei

Az 1700-as évekből származó, gyönyörű templom, benne az oltárképpel és egy helyi mester által faragott, copf stílusú szószékkel, a tájház, a kálvária és a kőkeresztek mellett a tündérszép falukép is felfedező túrára csábít a településen. Ahogy a helyiek tartják: Fekeden szinte az egész falu látnivaló. 

A cikk az ajánló után folytatódik

A helyiek egy gasztronómiai különlegességre is büszkék. A Fuldai Apátság területéről - Stiftsfuldaer - érkező telepesek ugyanis nemcsak a nyelvüket és a kultúrájukat hozták magukkal, de ételeik receptjeit is. A magukat származási helyük miatt nem svábnak, hanem Stiffollernek nevező német lakosságtól ered a Stifolder szalámi, mely később országos hírnevet is szerzett magának.

Az igazi Stifolder szalámi

A szalámi hagyományosan kétharmadrészt sovány, egyharmadrészt kövérebb, abált kolbászhúsból készül, disznóbélbe töltve, hidegen füstölve, majd két hónapig érlelve. Akár 10 centiméteres is lehet, korábban paprika nélkül készült, de ma már kerül bele, ahogy só, bors és egy napig áztatott fokhagyma leve, az élőflóra miatt pedig kevés cukor is.

Fekeden ennek tiszteletére évről évre megszervezik a szalámikészítő versennyel és kóstolóval egybekötött Dunamenti Svábok Stifolder Fesztiválját, melyre idén június 15-én már tizedik alkalommal kerül sor.

A helység a Geresdi-dombságban tett túrák ideális kiindulópontja vagy pihenőhelye is lehet, több kellemes turistaút mellett Feked fölött húzódik a Rockenbauer Pál Dél-dunántúli Kéktúra útvonala is. A települést egy csörgedező patak szeli ketté, a kirándulók padokon pihenhetnek meg, így a békés hely megfelelő úti cél lehet a városi nyüzsgésből kiszakadni vágyók számára is.

Néprajzi kincs a Zselicben

A zselici dombok között bújik meg Szenna, ahol szinte megállt az idő: a falu kellős közepén van skanzene, ami Magyarországon egyedülálló kulturális kincset jelent.

Gyönyörű magyar falucska, ahol megállt az idő: európai elismerést is kapott a gyűjteménye

Nézegess képeket!

Elolvasom

(Képek: Indafotó/Balázs fényképei, kerdohil, Wikipedia/ZerindPAvdK.)

Ezt is szeretjük