Mutatjuk az erdélyi cigánypalotákat: üresen tátonganak, csak néhány hétre térnek haza az eredeti lakók
Az impozáns, visszafogottnak nem éppen nevezhető építmények esetében nem a praktikum és a lakóhelyfunkció a döntő.

cigánypalota
Ez is érdekelhet
beauty and style
Top olvasott cikkek

Az épületek konkrét funkciójukon túl mindig reprezentálnak valamit. A legnagyobb, legdíszesebb ház az utcában azon túl, hogy otthon, státusszimbólum is egyben, amely akarva-akaratlanul tulajdonosa anyagi helyzetéről árulkodik.

Előfordul, hogy az építkezés versengésbe csap át, minél magasabb, minél látványosabb házra vágynak a megrendelők. A jelenség talán egyik legemblematikusabb példáját az erdélyi Bánffyhunyad cigánypalotáknak nevezett létesítményei nyújtják, amelyek fénylő bádogtetőikkel már messziről felkeltik az utazók figyelmét.

Eklektikus cifra paloták

Cigánypaloták, cifra paloták - Bánffyhunyad óriási, három-, négyemeletes, kastélyméretű házai nem a visszafogottságukról híresek. Nehéz dolga van annak, aki megpróbálja beazonosítani a palotákra ható stílusirányokat, vagy számba venni a rajtuk lévő stílusjegyeket.

A jellegzetes tetőszerkezet a pagodákra emlékeztet (innen a sokak által ismert cigoda gúnynév), az itt-ott felbukkanó oszlopok, az olykor konkrét műalkotásokat másoló szobrászati díszítmények római villák benyomását keltik, az élénk színek, csillogó-villogó részletek pedig végképp elbizonytalanítják a szemlélőt. Modern, a jómóddal összefüggésbe hozható márkák logói, hol egy Mercedes-csillag, hol egy Nike-pipa egészítik ki a bonyolult szimbólumrendszert. Az összhatás teljesen egyedi és bekategorizálhatatlan.

Mindez a befejezetlenséggel és a gyakran közvetlenül a szomszédban található düledező viskókkal, parasztházakkal együtt igazán eklektikus képet nyújt. Talán nem véletlen, hogy a környékről sok helyütt olvasni, hogy sajátos balkáni romantika lengi be.

Külföldön élő tulajdonosok, befejezetlen házak

Bánffyhunyad - románul Huedin - Kalotaszeg történelmi központja. Rengetegen haladnak át rajta, mivel az ország egyik legforgalmasabb, Nagyváradot és Kolozsvárt összekötő útja mellett fekszik. A gyakran gúny tárgyát képező, ízléstelennek, giccsesnek elkönyvelt építmények többeket megtorpanásra késztetnek, de vannak, akik kifejezetten miattuk keresik fel a várost. Bánffyhunyad roma lakossága az 1990-es évektől, a Ceaușescu-korszakot követően kezdte felhúzni a meghökkentő otthonokat.

A tulajdonosok többnyire külföldön élnek, Nyugat-Európában dolgoznak, és csak néhány hétre térnek haza. Amint összegyűjtenek némi pénzt, a házuk építésére, csinosítására, bővítésére fordítják. Mivel a források nem végtelenek, a paloták többnyire befejezetlenek, illetve folyamatos átalakítás alatt állnak, jellemző például, hogy míg az alumíniummal vagy bádoggal tarkított tetőszerkezet rendkívül díszes, addig a házról hiányzik a vakolat.

Hasonló ellentmondás uralkodik az épületeken belül: amint arról korábban az Index is beszámolt, egy háromszintes házban akár húsz szoba is lehet, de ezeknek csak a töredéke van berendezve, azok is főleg reprezentációs céllal, nagyobb családi összejövetelekhez, a külsőhöz mérten gazdagon.

A tulajdonosok élete általában külföldön, olykor pedig a palota melletti, jóval szerényebb épületekben zajlik. A végletek nemcsak egy-egy házon belül, de a település szerkezetében is megfigyelhetők, a főút mellett a cifra paloták, a kisebb utcácskákban az apró, helyenként romos házikók állnak.

Többek puszta házaknál

A Financial Times által megszólaltatott romániai roma író, filológus, cigányjogi aktivista, Delia Grigore szerint a palotaépítések kezdete a kalderash, vagy rézműves cigányokhoz köthető, eleinte az a szándék vezérelhette a tehetősebb romákat, hogy megmutassák, letelepedettekként is tudnak élni, ahogyan azt a többségi társadalom elvárta tőlük.

A cikk az ajánló után folytatódik

Azonban nemcsak lemásolni szerették volna az uralkodó kultúrát, hanem meg is akarták haladni azt. A házak az önreprezentáció eszközei, így nem csoda, hogy a praktikum és a funkció alig nyom valamit a latban a tervezésükkor.

Erdélyben Bánffyhunyadon kívül is találkozni a látványos épületekkel, például Vajdahunyadon, illetve az Erdély és Bácska között fekvő Bánságban található Karánsebesen.

A Gábor-cigányok szigorúan őrzik hagyományaikat

A Gábor-cigányok túlnyomórészt Románia erdélyi és havasalföldi területein élnek, és a kultúrájukat kevésbé megtartó, házi cigányoknak nevezett népcsoporttól teljesen különálló nemzetségként definiálják magukat.

(Borító- és ajánlókép forrása: Getty Images Hungary. Cikken belüli képek forrása: Indafotó/durpet, egriandi, Index/Bődey János.)

Ezt is szeretjük