Erdély csángó falucskáiban mintha megállt volna az idő: Hétfalu igazi gyöngyszem a Kárpátkanyarban

Az erdélyi Barcaság délkeleti részén, a Kárpátkanyar vonulatai alatt, a Nagykőhavas lábánál bújik meg hét apró csángó település: Hétfalu. Brassó megye gyöngyszemét nemcsak a települések mesebeli fekvése teszi különlegessé, de igazi kincse a magyar kultúrának is. 

Hétfalu nevét először az 1300-as évek második felében említik írásos oklevelekben, bár feltételezhető, hogy lakói, a hétfalusi csángók a 11. században Szent László király által letelepített magyar és besenyő határőrök, azaz gyepűőrzők leszármazottai lehettek, keveredve az Árpád-kor során a keleti székelyekkel.

Hétfalu hét települése

A hét csángó település eredetileg egy járást képezett, tagjai Bácsfalu, Türkös, Csernátfalu, Hosszúfalu, Tatrang, Zajzon és Pürkerec voltak, melyből az első négy település Négyfalu néven ma egy várost alkot. A falvak egymáshoz közel épültek, mely bizonyítja a történelem során fontos határőrző szerepüket. 

A településrendszer Brassó közvetlen közelében, a Barcasági-medencében bújik meg. Külön érdekesség, hogy a hét települést néha további három faluval, Apácával, Krizbával és Barcaújfaluval együtt Tízfalunak is nevezik.

Hétfalut sok szenvedés érte a történelem során, a törökök, a tatárok és megannyi támadó sereg megtépázta őket. A terület az 1300-as években már biztosan a végvárak, így Törcsvár katonai szálláshelyeként szolgált. Királyi birtokként Brassó városának adományozták, ez idő alatt jobbágysorba süllyedt a kevés földdel rendelkező lakosság. A szász elnyomás a települések gazdaságán és kultúráján, vallásán is rajta hagyta bélyegét.

Hétfalusi csángók

A falvak lakóit a szomszédos településeken élő székelyek nevezték el hétfalusi csángóknak, ők mindig egyszerűen magyarnak vallották magukat, és erről árulkodnak népdalaik, népi emlékeik is. A csoport a történészek szerint a moldvai csángóktól eltérően nem a vándorló életmódjukról, hanem a vészharangjuk jellegzetes csángatásáról kapta nevét.

A falvak népművészeti hagyományai rendkívül gazdagok, a magyar kultúra és a szász hatás finom ötvözete jellegzetes kinccsé nemesedett az idővel. Népzeneviláguk, népviseletük, szőtteseik, hímes tojásaik mind-mind fontos részét képezik a magyarság múltjának.

Hétfalu kulturális kincsei

Noha a magyar lakosság egyre fogy, emlékeikre máig büszkék a falvak, melyeket több település néprajzi gyűjteményeiben is őriznek. Különlegességnek számítanak többek között az élénk színű virágokkal díszített hétfalusi csángó bútorok, a díszes, faragott fakapuk, a kopjafák. A hagyományos hétfalusi viseletben sok közös elem van más magyar öltözetekkel, az asszonyoknál jellemző volt az ünnepi rokolya, a csipkés ing, a kötény és az ékszerként szolgáló mell- vagy övboglár. Nők és férfiak is hordták az ujjatlan mellesbundát, utóbbiak hosszú, bő inget, nemezkalapot vagy kucsmát, illetve övboglárt hordtak.

A környék népzenei világa és a néptánca is értékekkel gyarapította a magyarságot, ilyen a jellegzetes borica nevű legénytánc, amely a téli napforduló környékéhez fűződött eredetileg, az utcákon és az udvarokon a zajos eszközökkel kísért tánc és a játék az élet megújulását jelképezte. Barcaság hagyománya a húsvéti apácai kakaslövés is, amely arra a legendára vezethető vissza, hogy a várban megbújó lakosokat a kakasszó árulta el a törökök előtt. Természetesen ma már nem valódi kakasra, hanem festett táblára lőnek a hagyományőrzők.

A hegységekkel körülvett erdélyi településrendszert, Hétfalut ezért meseszép fekvése, környezete mellett kulturális jelentősége is különlegessé teszi messze földön, ezért a hagyományok iránt érdeklődőknek csakugyan érdemes felvenni a bakancslistára egy barcasági körutat.

Erdély legszebb falvai

Erdély tele van különleges, magyarlakta településekkel és gyönyörű vidékekkel, amiket egyszer feltétlenül látni kell.

(Képek: Wikipedia/Thaler Tamás, Thaler Tamás, Adler Lipót fotója Derzsi Elekes Andor által.)

• erdély
• erdély látnivalói
• románia
• európa kincsei
• magyarország
• történelmi látnivalók
• kulturális látnivalók
• Utazás