Erdély mesés falvaiban mintha megállt volna az idő: Kalotaszegen ma is élnek a magyar népi hagyományok

Erdély tájai káprázatosak, ám kulturális öröksége is páratlan kincs a magyarságnak. A Románia masszív hegyvonulatainak ölelésében megbújó kis falvak gyönyörűek, utcáik pedig olyan érzést keltenek az emberben, mintha visszarepült volna az időben.

A múlt század eleji Magyarország vidéki világát idézik meg a tündéri erdélyi falvak, ahol nem csupán a hagyományos életmód elevenedik meg, de a régi korok szokásait, ünnepeit, népművészetét egyaránt őrzik. A tömbmagyar terület, Kalotaszeg is értékekben bővelkedik.

Erdély gyöngyszeme, Kalotaszeg

Kalotaszeg földrajzi területe Kolozsvártól nyugatra, Kolozs megyében található, Alszegből, Felszegből és Nádasmentéből áll a hagyományos felosztás szerint. A magyarság egyik legjelentősebb kulturális örökségvédelmi tájegysége ez: a magyar népviselet, a népi építészet vagy éppen a népzene legfontosabb őrzője.

Kalotaszeg gyönyörű falvairól már az 1200-1300-as években születtek írásos feljegyzések, oklevelekben, okmányokban tűnnek fel neveik, bár a tájegység elnevezését csak a 15. században említik. A múltban sok birodalom által megtépázott térséggé vált, amely nem úszta meg a világháborút követő megtorlásokat sem.

Számos egyéb között a térséghez tartozik a népviseletéről és faragásairól híres Körösfő, a szokásokat és a népzenét aktívan őrző Kalotaszentkirály, a népszokásokat gyűjtő  Gyarmathy Zsigáné szülőfalva, de Jákótelke, Kalotadámos, Bogártelke, Magyarvalkó, Méra vagy Nádasdaróc is. Utcáik, fakazettás templomaik is képeslapra illenek.

A magyar népművészeti kincsek

A tájegységen az ember tanúja lehet a magyar népművészet legjellemzőbb elemeinek. A népi építészet remekei helyenként még a mai napig is meghatározzák a települések képét: a parasztházak, az egykori vízimalmok, a nemesi házak mind-mind betekintést nyújtanak az egykori világba, ahogy a fafaragásos ajtók, fejfák, haranglábak is.

A kalotaszegi varrottast Gyarmathy Zsigáné Hory Etelka néprajzkutató révén ismerte meg Európa, de többek közt Kónya Gyuláné Schéfer Teréz, egy református lelkész felesége is sokat tett a hagyomány felélesztéséért, aki a mintavilág és a varrottasok gyűjtésére adta a fejét. Írásos hímzésnek hívták a díszítési formát, amelynek során egyes asszonyok előre felrajzolták a mintákat a vászonra, ezt követően alakították ki a végleges díszítést. Párnákra, falvédőkre, kendőkre is így varrtak.

A népviseletre jellemzők voltak a hímzett, díszes, színekben bővelkedő darabok, vannak települések, amelyeken ma is felveszik a lakók bizonyos eseményekre, ünnepekre a ruhákat. Jellemző volt még a párta, amit az esküvőig viseltek régen a nők, de a szalagok, bojtok is a kompozíció részei lehettek.

A darabokban és a hímzésekben főként a piros, fekete, sötétkék színek domináltak. Az alsószoknya, azaz a pendely, a farpárna és a muszuj is a viselet része volt, illetve a csipkés vagy gyöngyös mellrevaló, a pruszli. Férfiaknál a bő ing, a rojtozott szárú bő gatya, de a kalapok és a szűr is jellemző volt.

A kalotaszegi népzene és néptánc

A kalotaszegi népzene felkutatása, begyűjtése és megőrzése olyan fontos nevekhez köthető, mint Bartók Béla, Vikár Béla, Seprődi János, Balabán Imre, Jagamas János és számos erdélyi kutató, akik rengeteget tettek azért, hogy máig fennmaradjon az értékes zenei világ.

A hetvenes évektől egyre nagyobb teret nyerő táncházmozgalomba Kalotaszeg értékeit is bevonták, amelyben fontos tevékenysége volt Kallós Zoltánnak és Martin Györgynek. Általuk híressé válhatott a kalotaszegi legényes, a legelterjedtebb helyi férfitánc.

Az erőteljes, versengésszerű táncok és a lányok csujogatása különös világot idéz meg. Előfordult még a párosban járt csárdás, a szapora, a keserves vagy a hajnali elnevezésű tánc is, és gyakran kötődött konkrét ünnepekhez is egy-egy alkalom. A helyre jellemző zenevilág a magyar, a román és a cigányzene jegyeit is őrzi, egykor egész cigányzenész családok húzták a talpalávalót például Mérán vagy Bánffyhunyadon. Kalotaszentkirályon évről évre megrendezik a Nemzetközi kalotaszegi népzene- és néptánctábort is, mely ezt a dallamvilágot viszi tovább, oktatással egybekötve az eseményt.

A hétfalusi csángók vidéke

Erdély különös gyöngyszeme a hétfalusi csángók vidéke.

(Képek: Getty Images, Wikipedia/Petru suciu.)

• erdély
• erdély látnivalói
• kulturális látnivalók
• románia
• európa kincsei
• európai úti célok
• Utazás