3 szomorú szellemfalu Magyarországon: már csak néhány rom őrzi emléküket

Az erdei túraútvonalakat járva néha egészen különleges emlékekre bukkanhatnak a kirándulók az országban, olykor csak a rég elhagyott, kihalt falvak romjai tanúskodnak az egykor nyüzsgő, élettel teli vidékekről.

Az elnéptelenedésük hátterében különféle okok húzódtak meg, volt, amelyet irányítottan pusztított el az egykori államhatalom céljai érdekében, másokat lassan, fokozatosan hagyott el a lakossága, vagy a török hódítások áldozatává vált. A romok ugyanakkor ma is mesélnek az arra járóknak a szebb kort is megélt környezetről.

Pusztamarót: romok a Gerecsében

A Nagy-Gerecse hegy melletti Pusztamaróton az Országos Kéktúra útvonala is áthalad, az egykor népes falu történelméről már csak egy temető és egy emlékmű árulkodik a gerecsei erdő mélyén. A települést a 13. században említették először, nemesi családok birtoka volt, majd királyi fennhatóság alá került, végül az esztergomi érseknek adományozták. A török hódítások azonban megpecsételték a sorsát.

Mohács és Buda elvesztése után a völgybe menekült magyar sereg szekértáborral próbálta védeni magát, ám a törökök ágyútüzet is bevető küzdelemben, három nap alatt legyőzték őket. A harc rengeteg emberáldozattal, a feljegyzések szerint 20-25 ezer ember halálával járhatott.

A török kort követően a területet sváb telepesek lakták egészen az 1945-ös kitelepítésekig, azután helyükre bányászokat telepítettek. A munkások lassan a bányák közelében megépült lakótelepekbe szivárogtak, így a 70-es évekre teljesen elnéptelenedett a falu. Később úttörő-, majd ifjúsági tábor nyílt a nyugodt erdei környezetben. A pusztamaróti csata emlékműve és a romtemető Tardos vagy Mogyoróbánya felől a kék jelzésen érhető el, vagy a Héreg és Lábatlan közötti piros jelzésen, a mellette található tisztás remek hely a pihenésre is. 

Zsörk, a Bakony elpusztult falva

A Bakonyban is találni elhagyott romokat. A szebb napokat látott Zsörk közigazgatásilag Pápateszérhez tartozik, a házai közül romjaiban több is áll, ahogy kápolnája is, jelenleg viszont már nem lakja senki. A települést már a 13. században említették, várjobbágyok, majd nemesi család birtoka volt. A török hódítások korában teljesen elnéptelenedett, ám a 18. században újra elkezdett felvirágozni a környék, amikor az Esterházy grófok szőlőt telepítettek ide. 

A településen még a 20. században, néhány évtizeddel ezelőtt is éltek. Bár az elnéptelenedés oka nem teljesen ismert, az infrastruktúra hiánya közrejátszhatott az elhagyásában.

A feljegyzések alapján feltehetően a szőlőhegyi kápolna a 18. vagy a 19. században épült meg Szent István tiszteletére haranggal és oltárral, később többször felújították, adományozók, önkéntes segítők révén jelenleg is karbantartott az építmény. Ma zarándokhelyszín, ahol - bár az utóbbi években a járványhelyzet nem engedte - rendszeresen búcsúi szentmiséket is tartanak. A romos faluba kijelölt turistaút sajnos nem vezet, de Pápateszér és Bakonyszücs felől is viszonylag jól megközelíthető.

Derenk, Horthy vadászparadicsoma

Borsod-Abaúj-Zemplén megye északi csücskében, az Aggteleki Nemzeti Park területén található Derenk, amelyet ma sokan csak a holtak falvának neveznek. A települést több szomorú történet is övezi: először az 1700-as évek pestisjárványa miatt néptelenedett el, majd néhány évszázaddal később lakói végül kényszerből hagyták el utcáit.

Derenket a pestisjárvány után még egyszer sikerült felvirágoztatni az Esterházyak segítségével, akik lengyel jobbágyokat telepítettek a vidékre. A falut később, a trianoni békediktátum értelmében a szlovák-magyar határ kettészakította volna, a helyiek azonban népszavazással döntöttek a Magyarországhoz való tartozásról. Sorsát Horthy Miklós diktatórikus döntése pecsételte meg, aki vadászparadicsomot szeretett volna kialakítani a területen medvéskerttel. 

Némi kárpótlás ugyan járt a költözésért, ám ez a lengyel közösséget teljesen szétszabdalta. A kiürítés 1938-tól egészen 1943-ig tartott, néhány lakó azonban fellázadt, és a helyszínen maradt, így a 60-as évekig még éltek a településen. Ma emléktáblák jelzik az elbontott házak helyét, a templom helyén kápolna épült, felújított iskolájában egy kiállítás is megtekinthető. A romtelepülés alatt halad el az Országos Kéktúra útvonala, Jósvafő és Bódvaszilas felől is megközelíthető, Vidomáj pusztánál néhány száz métert kell észak felé haladni a zöld sáv jelzésen.

Elhagyott falut rejt a Vértes erdeje is

Egy kicsiny kápolna és néhány fejfa. Ennyi maradt mára Körtvélyespuszta helyén.

(Borító- és ajánlókép: Derenk - Országalbum/SzPéter, képek: Országalbum/jzsitnyak, H. Laci,  Wikipédia/Zajza, Indafotó/fovarosi.blog.hu.)

• romok
• romváros
• szellemfalu
• Utazás