Így éltek a siroki barlanglakásokban: alig 20 éve hagyták el a szörnyű körülményeket

Egykoron öt kőbánya üzemelt a Heves megyei Sirok település közelében, az itt található barlanglakások pedig évtizedekig a legszegényebb polgárok otthonául szolgáltak.

A barlanglakások vagy sziklalakások kezdetben a kőfaragó mesterséget űző bányászok éjszakai szállását jelentették, az újkor beköszöntével viszont a barlangházak a társadalom peremére kényszerült legszegényebb családok otthonai lettek: elsősorban az alkalmi munkákból élő summásoké és a romáké. A riolittufába vájt barlanglakások megtestesítették a szerény hajlék kifejezést, merthogy azok a legelemibb komfortot is nélkülözték.

Húsz éve hagyták el a szörnyű körülményeket

A fekhelyek és a berendezési tárgyak - mindez legtöbbször kimerült egy polcban - kőből készültek, ráadásul a többgyermekes családok kénytelenek voltak közös légtéren osztozkodni, magyarán, minden bizonnyal egymást érték az ágyak a parányi területen.

Megközelítőleg húsz éve hagyta el az utolsó család is a szörnyű körülményeket, ezt követően nem sokkal pedig a területet illegális szemétlerakásra kezdték el használni.

Egy turisztikai pályázatnak köszönhetően viszont a községben hamarosan kialakítanak egy tanösvényt, ennek keretében pedig a hajdani barlanglakások is renoválásra kerülnek.

Bár manapság csak a nem mindennapi maradványok árulkodnak a korábbi állapotokról, idővel a helyiek szeretnék korabelien berendezni a barlanglakásokat, hogy a kirándulók is bepillantást nyerhessenek a szegény családok életébe.

Izgalmas barlangvár húzódik a Mátra és a Bükk között

A siroki vár a Mátra legnagyobb, meredek vulkáni hegycsúcson tornyosuló várromja, mely egyrészt  pompázatos látvánnyal kecsegtet a várfalak között, de a turistáknak kalandos élményt nyújt a hegy gyomrában kialakított alagútrendszer is.

Írásos emlékek szerint a várat valamikor a tatárjárás után, a 13. század környékén építhették, amikor Magyarországon kialakult a védelmi célokat szolgáló végvárrendszer.

A 296 méter magas, belső tornyos, szabálytalan alaprajzú, napjainkban is járható kazamatarendszerrel megerősített vár mindenképp megér egy kirándulást, noha az embernek úgy kell felverekednie magát a parkolóból a vár falaihoz, ahol egyébként a pénztár is található.

A Várhegy romjai között eléd táruló panoráma ellenben mindenért kárpótol, hiszen innen a legimpozánsabb a kilátás a közeli két híres sziklaalakzatra: a Barátra és az Apácára, melyek formáját a vulkáni működés alakította.  

Belépők

Vár

• Felnőtt: 1000 Ft/fő
• Csoportos (min. 15 fő): 800 Ft/fő
• Diák- vagy nyugdíjas jegy (diákigazolvánnyal, illetve nyugdíjas esetében OEP-igazolvánnyal): 500 Ft/fő 
• Családi jegy (2 felnőtt + 1 vagy több gyermek 18 év alatt): 2000 Ft/család
• Siroki lakcímkártyával rendelkezők részére: 300 Ft

Az árak visszavonásig érvényesek.
A csoportkedvezmény igénybevételére 15 főtől van mód. Csoportos látogatás esetén előzetes egyeztetés szükséges.

Tájház

• Felnőtt: 500 Ft/fő
• Csoportos (min. 15 fő): 350 Ft/fő
• Diák- vagy nyugdíjas jegy (diákigazolvánnyal, illetve nyugdíjas esetében OEP-igazolvánnyal): 250 Ft/fő 
• Családi jegy (2 felnőtt + 1 vagy több gyermek 18 év alatt): 1000 Ft/család
• Siroki lakcímkártyával rendelkezők részére: 300 Ft

Közös siroki jegyárak (Barlangvár + Tájház)

• Felnőtt: 1200 Ft/fő
• Csoportos (min. 15 fő): 1000 Ft/fő
• Diák- vagy nyugdíjas jegy (diákigazolvánnyal, illetve nyugdíjas esetében OEP-igazolvánnyal): 600 Ft/fő
• Családi jegy (2 felnőtt + 1 vagy több gyermek 18 év alatt): 2400 Ft/család
• Siroki lakcímkártyával rendelkezők részére: 600 Ft

 További információk a település honlapján érhetők el.

Képek forrása: OrszágAlbum/robika, Indafotó/chromcsi.

• pihenés itthon
• barlanglakások
• érdekesség
• kirándulás
• Utazás