Egy hely a Földön, ahol nincs gravitáció

Középkori tengerészlegendák szólnak olyan mágneses hegyekről, melyek magukhoz vonzzák a közelükben elhaladó hajókat, vagy erejükkel kiszakítják belőlük a szögeket.

Számtalan történet keringett az így darabokra hullott tengerjárókról és odaveszett legénységeikről is. Mágneses hegyekről az Ezeregy éjszaka Kalendor királyfijának történetében is szó esik, létezésükben pedig annyira biztos volt mindenki, hogy Ptolemaiosz híres térképén is megjelölte őket.

De vajon valóban léteznek ilyen hegyek? Lehetséges, hogy vonzásukkal járműveket képesek megmozgatni, megzavarhatják a repülők műszereit, és közelükben nem érvényesülnek a gravitáció törvényei? Az indiai Leh városának lakói szerint a válasz: igen!

A hegy vonzásában

Bár a világon több mágneshegy is található, a leghíresebbnek minden kétséget kizáróan az indiait tartják. Az indiai Mágneshegy Leh városától 30 kilométerre található, tengerszint feletti magassága pedig 4200 méter.

Már messziről táblák jelzik a különös hely irányát az idelátogató turistáknak, a megfelelő magasságot elérve pedig útfestés mutatja, hol kell megállni az autóval.

Miután az turisták leállítják a motort, döbbenetes dolgot tapasztalhatnak meg: a gravitáció törvényei ellenére az autó magától elindul, és körülbelül 20 km/órás sebességgel gurul a hegy csúcsa felé, mintha csak mágnes húzná.

A helyi hatóságok arra is figyelmeztetnek, hogy az erre haladó repülőknek és helikoptereknek repüléskor be kell tartaniuk az előírt távolságot a Mágneshegy csúcsától, különben rázkódni kezdenek, a pilóták pedig elveszíthetik az irányítást gépeik felett. A jelenséget az idegenvezetők közül néhányan a természet, néhányan pedig a természetfeletti erőivel magyarázzák.

Úti cél meditációhoz

A hely csendessége és tisztasága, illetve a helyiek erős hite abban, hogy a hegy oldalában földöntúli erők munkálkodnak, azokat is idevonzza, akik lelki megtisztulásra, elmélkedésre vágynak. A szikh vallás követőinek egykori vezetője, Gobind Singh guru gyakran járt ide meditálni a 17. században.

A szikhek körében így a Mágneshegy ma is zarándokhelynek számít. Az idevezető úton a Himalája hegyeinek látványa segíti a belső nyugalom megtalálását: a hófödte hegyek fehéren ragyognak, míg másoknak fekete, szürke, zöld, piros vagy éppen narancsos színük van, a tarka szirtek sokasága egyszerűen lélegzetelállító.

Tökéletes hely, tökéletes illúziókhoz

A Mágneshegyet a természet sok száz év alatt úgy alakította ki, hogy az ideérkezők nem láthatnak itt semmi olyat, amit a mindennapi életben szemük viszonyítási alapként kezelhet, a horizont hiánya, a szürke kőtömbök és a holdbéli, sivár táj képe garantálja, hogy az emelkedés illúziója még látványosabb legyen. Mivel a hegy kopár, még a fák sem jelzik a relatív irányokat.

Bár e különös természeti jelenség titkait a tudomány végül megmagyarázta, az idelátogató turisták így is elégedettek mindazzal, amit a hegy ad nekik.

A felfedezésről riportot készítő CTV Atlantic-nek egy, az élménytől átszellemült utazó így nyilatkozott: „Lehet, hogy optikai csalódás, de ez egy igazán jó optikai csalódás volt.”

Kép: wikipedia.org.

• természeti csoda
• ázsia
• világjáró
• india
• Utazás