Ilyen volt a metrózás 50 évvel ezelőtt: ellenőrök helyett modern kapuk várták az utasokat
Így utazott a tömeg a metrón a 70-es évektől.
Sóbors
Ez is érdekelhet
Retikül
Top olvasott cikkek
-
01 -
02 -
03 -
04 -
05
Az M3-as metró felújítása lassan a végéhez közeledik, a tervek szerint idén májusra a Kőbánya-Kispesttől Újpest-központig tartó, megújult vonalat birtokba veheti az utazóközönség, amit bizonyára már sokan várnak. A kék metró már csaknem ötven éve áll a Budapesten közlekedők szolgálatában, izgalmas története a 70-es évekig nyúlik vissza.
Az észak-déli metróvonal építése 1970-ben kezdődött, az első, Deák Ferenc és Nagyvárad tér közötti szakaszát 1976 szilveszterén adták át. 1990-re állomásainak száma húszra bővült, forgalmi hossza pedig 16,4 kilométer, ezzel a budapesti hálózat leghosszabbjának számít.
A budapesti metrózás régen
Természetesen nem a 70-es évek végén indult el a föld alatti közlekedés Budapesten: a főváros büszkélkedhet az európai kontinens első elektromos föld alatti vasúti vonalával, az 1896-ra megépült Millenniumi Földalatti Vasúttal, amely az M1-es vagy sárga metrót jelenti. Az M2-es, kelet–nyugati vagy közismert nevén a piros metróvonal első szakaszát a mai Örs vezér tere és a Deák tér között ugyancsak átadták már 1970-re. Érdekes látni, milyen modern állapotok fogadták az utasokat ötven évvel ezelőtt a metróállomásokon.
A fővárosi állomások első terveiben a moszkvai metró fényűzését tartották szem előtt, és egyfajta presztízsberuházásnak szánták az 50-es évek Nagy Budapestjén. Végül a párizsi mintára olcsóbb, funkcionális állomások épültek, azok is bő húsz év késés után.
Fotó: Fortepan / Fortepan/Album057
A piros, azaz a 2-es metrót két szakaszban, 1970-ben és 1972-ben adták át, ami már így is komoly távlatnak számít a közlekedésben. A képen a Kossuth téri állomás impozáns utascsarnoka látható 1973-ban.
Fotó: Fortepan / FŐFOTÓ
A korhoz képest modern berendezéssel indult meg a föld alatti közlekedés a Deák és a jelenlegi Örs vezér tere között, az állomásokra kapukon keresztül jutottak be az emberek.
Fotó: Fortepan / Fortepan/Album057
A forgalomba állított kocsikat a Szovjetunióban gyártották, a később Metrovagonmasra átnevezett Mityiscsi Gépgyárban. Az eredeti kocsik egészen 2018-ig közlekedtek a 3-as, 2013-ig a 2-es metró vonalán.
Fotó: Fortepan / UVATERV
Kevesen tudják, de a Ganz Vagongyár is fejlesztett az 50-es években saját, működő kocsikat, ám azokat az építkezés tolódása miatt parkolópályára tették, és a 70-es évekre leselejtezték őket. Magyar metró így végül sosem közlekedhetett Budapest alatt.
Fotó: Fortepan / Lovas Gábor
1972 végén, miután átadták a 2-es metró állomását és a szentendrei HÉV végállomását, a Batthyány tér is igazi pezsgő csomóponttá vált. A közlekedők gyakran megfordultak a forgalmas átszállóhelyeken.
Fotó: Fortepan / FŐFOTÓ
Várva várt vonal volt a 3-as metróé is. Eredetileg Újpesttől a kispesti Vörös Csillag Traktorgyárig, később a Határ útig tervezték. Az építkezés 1970-ben kezdődött, az első szakaszt a Deáktól a Nagyvárad térig 76-ban adták át, a teljes hosszon 1990 óta közlekedik.
Fotó: Fortepan / Kereki Sándor
Érdekesség, hogy a vonalakat úgy tervezték meg, hogy egyes szakaszok óvóhelyként is bevethetők vészhelyzetben: ilyen a Déli és a Keleti pályaudvar, illetve az Újpest-Központ és a Határ út közti rész.
Fotó: Fortepan / UVATERV
A közlekedő tömeg mindig hamar birtokba vette az átadott metrókat, már az első hónapokban több mint 200 ezren utaztak vele naponta, mára ez a szám többszörösére nőtt.
Fotó: Fortepan / Semmelweis Egyetem Levéltára
(Borító- és ajánlókép: Fortepan / Fortepan/Album057.)
OLVASD EL EZT IS!
- budapest
- magyarország
Melyik kerületben található az Operaház? 10 kérdéses kvíz Budapest nevezetességeiről
