Budafokon a legszegényebbek évszázadokig éltek a föld alatt: egy ilyen lakhelyet ma is láthatsz

A bányászok mindennapjait nemcsak a kemény munka miatt nem irigyeljük.

Dilemma - Izgalmas témák, különböző nézőpontok a Femina új podcastjében.

Sóbors

Ez is érdekelhet

Retikül

Az arany vagy ezüst fémszínek passzolnak hozzád? Tippek az ékszerek és sminkek kiválasztásához
Csak egy apró mozdulat, és vastag pulóverben sem tűnik vaskosabbnak az alak: hangsúlyt kap a derékvonal
Divatszínek a piros helyett, amikben elegáns lehetsz: feldobják a karácsonyi szetteket

Top olvasott cikkek

Budafokon, a XXII. kerületben, a Veréb utca 2-4. szám alatt rejtőzik Budapest egyik kevésbé ismert, ám annál izgalmasabb látnivalója: az utolsó fennmaradt barlanglakás, mely ma is korhű berendezéssel szemlélteti, milyen volt egykor itt az élet.

A Barlanglakás Múzeum páratlan történeti érték, melyen keresztül a budapesti múlt egy sajátos szeletét ismerheted meg. A kiállításként berendezett épületen Appel Péter vagy Megyeri István, muzeológus vezeti végig a látogatókat előzetes bejelentkezés és egyeztetés után ingyenesen. Elmondjuk, miért érdemes egyszer megnézni!

A budafoki barlanglakások

Budafokon valószínűleg az első barlanglakások a település megalapulásával egy időben keletkeztek, így ősi múltra tekintenek vissza. A Duna menti domboldal puha mészkövének üregeit eleinte csak egy oldalfallal egészítették ki, így se tetőre, se további építkezésre nem volt szükség. A barlangokból kialakult hosszú utcákban volt, hogy 40, később pedig akár 120 család otthona is volt egyszerre.

A kezdetleges lakásokat a 19. századra javarészt elhagyták a hegyoldal omlásait követően. Amikor azonban beindult a környék kőbányászata, a mészkőfejtők munkásainak köszönhetően a hegyoldal ismét benépesült. Az eredetileg szőlőműveléssel foglalkozó, ám a filoxéra miatt nincstelenné vált zsellérek a négyzetesen kialakított gödrökben telepedtek le, melyeket hamarosan nemcsak ablakkal és ajtókkal, de bútorokkal, padlóval és minden más szükséges aprósággal is elláttak családjuk számára. A füves kerteket és állatok helyét a tetőkön alakították ki.

A cikk az ajánló után folytatódik

Kiút a társfüggőségből - Hogyan szabadulj meg a mérgező kapcsolatoktól?

Knapek Éva klinikai szakpszichológus, tabuk nélkül beszél a társfüggőség jellemzőiről, és bemutatja a kialakulásának okait, a kapcsolati dinamikákat, és a felismeréshez vezető jeleket a saját életünkben, közeli kapcsolatainkban. A Femina Klub januári előadásán hasznos tanácsokat kaphatsz hogyan léphetsz ki ezekből a helyzetekből, és hogyan alakíthatsz ki egészséges, egyenrangú kapcsolatokat.

További részletek: feminaklub.hu/

Jegyek kizárólag online érhetőek el, korlátozott számban.

Időpont: 2025. január 7. 18 óra

Helyszín: MOM Kulturális Központ

_Promóció

A mélyudvaros, meszelt kőházakban később nemcsak a bányászok, de a legszegényebb gyári munkások is beköltöztek. A tehetősebbek több lakásra is szert tettek, melyeket albérletként adtak ki azoknak, akiknek semmi másra nem futotta. Az 1910-es évek környékén több ezren éltek a mintegy 2700 barlanglakásban, ám ezt követően a számuk lassan csökkenni kezdett.

A Promontorként is emlegetett környékhez nemcsak a Veréb utca tartozott, de lehetett találni hasonló otthonokat a Halk, a Park és a Kiskőbánya utca, valamint a Kálvária-hegy részeken is.

A lakók szerették apró, de tiszta otthonaikat, melyeket az 1950-es és '60-as években sem szívesen hagytak el. Távozásukat követően szinte valamennyi lakást betömték, egy kivétellel. Özvegy Tóth Győzőné egykori otthona a hölgy halála után az eredeti berendezésekkel együtt fennmaradt a Budapesti Történeti Múzeum jóvoltából. 1971 óta az emléképületként és kiállításként működő házat a XXII. kerület önkormányzata tartja fenn.

Barlanglakások Noszvajon

Egy másik régióban is kénytelenek voltak a szegények a falu melletti barlangokba húzódni. Nézd meg, milyen körülményeket alakítottak ki maguknak a noszvaji riolittufa járataiban!