Bár napjainkban az ünnepek szűk családi körben telnek, és sajnos sokszor túlságosan is az ajándékozásról szólnak, a múlt században egészen más hangulatban várták az emberek a karácsonyt.
Legszebb karácsonyi hagyományainkban a közösség is nagyon fontos szerepet kapott. Ilyen volt többek között a mendikálás, a betlehemezés és a regölés is, a gyönyörű szokásokat azonban sajnos már nagyon kevés helyen őrzik.
Mendikálás, betlehemezés, regölés régen
Régen természetes volt, hogy az ünnepek pásztorjátékokkal kezdődnek, mendikáló gyermekek járják a házakat, hogy adományokat gyűjtsenek, és jó kívánságokkal, énekekkel köszöntsék a lakókat, karácsony után pedig regösök foglalják el az utcákat és a házakat a köszöntő énekeikkel. A szokások mára szinte teljesen eltűntek, ezért a múlt századi felvételek olyanok, mintha egy titkos kincsbe nyújtanának betekintést.

A
mendikálás során a gyermekek adománygyűjtés céljából járták a házakat, ahol énekekkel, jókívánságokkal köszöntötték a lakókat.
Fotó: Fortepan/Göcseji Múzeum

A felnőttek kántálni mentek, és a betlehemezés szokása is elterjedt volt. Hagyományosan a pásztorjáték során Jézus születésének bibliai története és a ház lakóinak köszöntése került a középpontba.
Fotó: Fortepan/Miklós Lajos

A paraszti betlehemezés a falvakban sokáig élő szokás volt. A betlehemesek jelmezben vagy pásztorruhában egy - gyakran templom alakú - betlehemi jászollal járták a házakat, ahol megvendégelték őket.
Fotó: Fortepan/Miklós Lajos

A karácsony akkor nem elsősorban a legszűkebb családi körről szólt, a tágabb rokonság és a közösségek fontos helyet kaptak az ünneplésben.
Fotó: Fortepan/Miklós Lajos

Egészen más szokás a regölés, amely inkább az ősi magyarság hagyományvilágához kapcsolódott. A regös csoportok a karácsonyt követő héten - István napjától, december 26-ától - járták az utcákat és a házakat, hogy regösénekeket énekeljenek, cserébe pedig ajándékokat kaptak.
Fotó: Magyar Néprajzi Lexikon, mek.oszk.hu

A regölést az ősi magyarság hagyományvilágára vezetik vissza. Erre utalhat a hagyományos regösénekek refrénje, a „Haj regö rejtem”, amiről úgy tartják, a sámánok varázsigéjéből származhat.
Fotó: Magyar Néprajzi Lexikon, mek.oszk.hu

A regölők hagyományos kellékekkel, köcsögdudával, láncos, csörgős bottal, csengővel, ostorral indultak útnak, énekeikben helyet kapott a mitológia, többek közt a csodaszarvas, de a párok összeboronálása, a bőségvarázslás és a jókívánságok is. Cserébe a csoportok ajándékokat kaptak a házaknál.
Fotó: Gönyey (Ébner) Sándor felvétele, 1926 (Néprajzi Múzeum, Budapest

Ma már kevés helyen őrzik mind a betlehemezés, mind a regölés szokásait. Néhány hagyományőrző csoport, így a Motolla Egyesület és a tagok által létrehozott Debreceni Regösök viszont a mai napig évről évre regöléssel köszöntik az embereket.
Fotó: Facebook/<a id="hyperlink_7b30588f2cd072209eaa669c7db925a2" href="https://www.facebook.com/Motolla-Egyes%C3%BClet-144926385877819/" target="_blank">Motolla Egyesület</a>
(Borító- és ajánlókép: Fortepan/Miklós Lajos.)