A tihanyi apátság ezen titkát kevesen ismerik: IV. Béla király történetéről nem sokan hallhattak

A Tihanyi-félsziget egyedülálló látványosság a Balaton északi partján: nyáron különösen varázslatos, mivel ilyenkor lila színbe és kellemesen bódító illatfelhőbe borulnak itt a dombok. A hangulatos levendulamezők mellett azonban a tihanyi visszhang helyszíne, az apátság épülete és a mellette húzódó sétány is lenyűgöző, nem beszélve az ehhez kapcsolódó történetekről! Balatoni legendák cikksorozatunk negyedik részében a tihanyi mondák világába engedünk mélyebb bepillantást.

Tudtad, hogy van egy különleges hely Tihanyban, ahonnan, ha elkiáltod magad, szerencsés esetben pár másodpercen belül visszahallod a saját szavaidat? Ez az izgalmas természeti jelenség a híres Pisky sétány végén található Visszhang-dombról tapasztalható meg, ahol tiszta időben különleges akusztikai játékot űz a táj: a hangod 300 métert utazik, majd a Tihanyi Bencés Apátság falairól visszaverődve tér vissza hozzád. A tihanyi visszhang kialakulása kapcsán több történet is fennmaradt, mutatjuk az egyiket!

Balatoni legendák - Tihany

A legenda szerint élt régen a Balaton partján egy szépséges királyleány, akit Tihanynak hívtak. A lány minden nap gyönyörű énekszóval töltötte meg a vidéket. Hangja olyan varázslatos volt, hogy még a hegyek óriásai is elnémultak, és a törpék is abbahagyták a bányákban a munkát, csak hogy meghallgathassák őt.

Ám Tihany szépségéhez kapzsiság is társult, és egy idő után eldöntötte, nem adja ingyen a hangját – csak azoknak énekel, akik fizetnek érte. Nem sokkal később özönlöttek is szép számmal a kincsek a ládájába. 

Történt aztán, hogy a Balaton fia súlyosan megbetegedett, és egyetlen kívánsága az volt, hogy hallhassa a királylány hangját. Apja, a tó ura, minden kincsét felajánlotta, hogy teljesítse fia kérését, Tihany azonban csak addig énekelt, amíg a fizetség tartott. Hiába kérlelte ezután az apa, a királylány sehogy sem fakadt dalra. A fiú egyre halványabb és betegebb lett, míg végül meghalt.

Ekkor a Balaton szörnyű haragra gerjedt, tomboló vihart kavart, és a menekülő királylányra omlasztotta a barlangját. Közben pedig átkot szórt rá: mivel fösvényen bánt a hangjával, ettől kezdve hétszer kellett elismételnie mindenkinek a szavát. Így született a tihanyi visszhang, amelyet néha ma is hallani a Visszhang-dombon, ahol egy női szobor is utal a helyi mondára.

A tihanyi apátság titkai

A balatoni látnivalók egyik legizgalmasabb ékköve a Tihanyi Bencés Apátság, amely idén nyártól megújult pompával várja az érdeklődőket. A monostort I. András király alapította még 1055-ben. Kultúrtörténeti érdekesség, hogy a kolostor alapító oklevele a legrégebbi, eredeti formájában fennmaradt magyarországi oklevél, amely egyben a magyar nyelv legkorábbi írásos emléke is. Az épületegyüttes az évek során számos viszontagságon ment keresztül, a török hódoltság idején katonák lakták, majd tűzvészek és szerzetesrendek feloszlatása is érintette. Az apátság 1994-ben került vissza a bencés rendhez, és azóta ismét aktív spirituális és kulturális központ, amelyet érdemes kívül-belül körbejárni. 

Az apátsághoz számos legenda kötődik. Az egyik kevésbé ismert történet IV. Béla király idejéből származik. Abban az időben a tatárok vérszomjas seregei feldúlták az országot, falvakat égettek fel, és kegyetlenül pusztították a vidéket. A király seregei tehetetlenek voltak a hatalmas túlerővel szemben, így maga IV. Béla is menekülni kényszerült. Családját és a koronázási kincseket biztonságba helyezte, majd maga is a tengerpart felé indult. Útközben megállt Tihanyban, ahol az apátság szerzetesei tisztelettel és szeretettel fogadták. 

A vidék szépsége annyira lenyűgözte a királyt, hogy néhány napnyi pihenőt engedélyezett magának. Ám másnap olyan dermesztő hideg köszöntött a tájra, hogy a Duna vize jéggé fagyott, lehetőséget adva a tatároknak arra, hogy átkeljenek rajta. Béla király ekkor úgy döntött, nem maradhat tovább, hiába mondta neki az apát, hogy az épület falai biztonságot nyújtanak. Menekülés közben azonban nem volt idő a nyáj kimenekítésére. A király erre parancsot adott: hajtsák a kecskéket a Balaton jegére, ne jusson belőlük a tatároknak! A jég azonban beszakadt, a nyáj pedig a vízbe veszett. A monda szerint ezért van az, hogy vihar esetén ma is előkerülnek kecskekörmök a Balaton partján.

Háború Tihany és Balatonfüred között – mítosz vagy valóság?

Tihanyban, a párkánysétány mentén ma is áll egy különös faágyú, amely mögött tábla regéli el a Füred és Tihany közötti háború „igaz” történetét. A monda szerint az egykori tihanyi bíró feleségének szemet szúrt a fürediek gazdagsága. Úgy vélte, a füredi bírónének a tihanyi kilátásért szedett pénzből futja hatlovas hintóra, selyemruhára és gyémántos ékszerekre. Addig perlekedett emiatt a férjével, míg az elindult tanácsadóihoz, méghozzá a kocsmába. A mulatozó bölcsek nagy egyetértésben úgy döntöttek, hogy háborút kell indítani Füred ellen, és vissza kell venni tőlük azt a pénzt, amit Tihanyért kapnak.

Mivel kovácsuk nem akadt, egy derék asztalos vállalta, hogy tölgyfából farag nekik ágyút. A faágyút nagy büszkén felvonszolták a hegyre, megtöltötték puskaporral, és elsütötték. De a tölgyfaszerkezet nem bírta a dörrenést, darabjaira hullott, és tizenhat tihanyit küldött a halálba. A bíró is súlyosan megsebesült, de még utoljára megjegyezte: ha náluk ekkora pusztítást végzett az ágyú, Füreden biztos tízszer ennyien estek el. Csakhogy Füreden senki nem hallotta az ágyúdörgést, de még a támadás hírét sem — mit sem sejtve éltek tovább. A sétányon járva nemcsak a faágyút érdemes megcsodálni, hanem az innen nyíló gyönyörű tihanyi panorámát és a tavon ringatózó vitorlásokat is.

Emellett ajánlott betérni az apátságtól 10 perces sétával elérhető Levendula Házba is a gyönyörű fekvésű Belső-tó partján, ahol izgalmas interaktív kiállítás mesél a Tihanyi-félsziget kialakulásáról és a levendulatermesztésről.

Ha kíváncsi vagy, milyen legendákat rejtenek más balatoni települések, akkor kövesd figyelemmel a cikksorozat további részeit! A We Love Balaton oldalán további érdekes cikkeket találsz találsz Tihanyról, Balatonfüredről vagy Csopakról is. 

(Felhasznált források: Tokody Klára 2022. Csodák tava – Mondák és legendák a Balatonról. Budapest, Könyvmentorok Könyvkiadó.)

Állítsd be a Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Femina!

• balatoni legendák
• balaton
• tihany
• apátság
• balatonfüred
• Utazás