A Föld legmélyebb és legrégebbi tava ámulatba ejtő: a Bajkál-tó szépségét egyszer az életben látni kell
Érintetlen őserdők keretezik a Föld legmélyebb édesvízi tavát, a Bajkál-tavat, mely ritka és különleges állatfajoknak is otthont ad.
Sóbors
Ez is érdekelhet
Retikül
Top olvasott cikkek
-
01 -
02 -
03 -
04 -
05
Az Oroszországban található 1642 méter mély Bajkál-tóba legalább 300 folyó vize ömlik. Víztömegét tekintve nem csak a világ legmélyebb, de legnagyobb édesvízi tava terül el Oroszország déli részén. 1996 óta a világörökség részét képezi.
A tó keletkezési ideje 20-30 millió évvel ezelőttre datálható, így egyesek még a legősibb tónak is tartják - lemeztektonikai mozgások által jött létre ez a hasadéktó. A környék lakói a mai napig is szent tengerként emlegetik.
A Bajkál-tó
A hatalmas kiterjedésű tó területén belül, amit a helyiek szent tengernek vagy Szibéria gyöngyének is hívnak, 27 sziget található. Közülük a legnagyobb a 730 négyzetkilométer területű Olhon-sziget. Rengeteg legenda, ősi történet és mítosz kering a tó körül. Nem csoda, hiszen a mai napig érintetlen őserdő övezi, a helybéli törzsek harmóniában élnek a természettel. Ráadásul 1500-1800 fajta élőlénynek is otthont ad, rendkívül értékes az ősi tó flórája és a faunája.
A Bajkál-tó vízmennyisége az egész Földön található édesvíz 20%-át teszi ki. Külön érdekesség, hogy a tó alatt lévő sziklák melegek, jelenleg ismeretlen okból.
A tó felszíne télen befagy, a felszínén keletkező repedések pedig különleges formákat képesek alkotni. Még olyan is előfordulhat, hogy a tóból buborék formájában kiszivárgó metángömbök is megfagynak a felszín közelében.
A bajkáli fóka, azaz a nerpa csak és kizárólag a tóban él, vastag irharétege védi a hideg vízben. Ezenkívül itt található a ritka halfajta, a bajkáli omul és az ízletes, de méregdrága ikrájáról ismert tokhal. A hely biodiverzitásának köszönhetően Oroszország Galápagosának is nevezik a területet - az itt őshonos élőlények 80%-a nem található meg máshol.
A tónak nemcsak az állat, de növényvilága is lenyűgöző. Partján állnak a gyökereiken támaszkodva különleges vörös fenyők, amiket táncoló vagy szárnyas fáknak is szoktak hívni.
A tó legnagyobb szigetén, az Olhon-szigeten található a híres Sámán-szikla, ami előtt a legendák szerint még maga Dzsingisz kán is meghajolt. Ezt a részt hívják a Bajkál szívének.
Az Olkhon-szigeten több helyen lehet különböző sámánszimbólumokba ütközni, melyek szakrális helyeket jelölnek ki. A szigeten lévő városban 1500-an élnek.
Fotó: kav38 / Getty Images Hungary
A terület őslakosai között a burjátok voltak többségben. Az 1890-es képen jól látszik a törzsre jellemző ruházat, leginkább pásztorkodással foglalkoztak. Közel félmillió burjátság található a mai napig Oroszország mellett, de már Kínába és Mongólia területeire is továbbvándoroltak.
A tó legnagyobb városa, Irkutsk különböző legendákat, rejtélyeket őriz. A képen látható szikla oldalában ősi jeleket találtak. Ha valaki ellátogat a területre, kihagyhatatlan a Kőszeszes-völgy. A legenda szerint a Tazherán-sztyeppe adott otthont két erős sámánnak, akik állandóan harcoltak egymással. Végül felsőbb erők megelégelték, és egymással szemben álló sziklákká változtatták őket, a harcosokat pedig kőszobrokká.
Fotó: Vladimir Baikalsky
A Bajkál-tóra évente 500 ezer turista látogat el, így szükséges volt kialakítani egy vasúti vonalat, ami körbevisz a tó körül. Mesés látványban van része az összes utazónak, kalandos úton vezet a bajkáli körvasút.
(Képek forrása: Getty Images Hungary)
Olvastad már?
OLVASD EL EZT IS!
- norvégia
- oroszország
Képeken a világ legtisztább vizű tavai
