4 nyelven beszélt a borsodi selyembetyár: Angyal Bandit sok büntetéstől megmentette nemesi származása

A 18-19. századi betyárok hatalmas hírnévre tettek szert, máig ismert legendák lengik körül nevüket. A mesehősökké minősített alakokat korukban csendőrök üldözték, nevüket rettegték, a társadalom elítélte cselekedeteiket, kitaszította őket, így rendre bujdosniuk kellett a településeken kívül, akár az erdőkben is.

Angyal Bandi kicsit mégis kilógott a szegény, önmagukat rablásokból fenntartó betyárok sorából. A bűnöző nemcsak előkelő gyökerekkel rendelkezett, de meglehetősen művelt is volt. Több nyelven beszélt, és még a börtönben is meg tudta lepni fogvatartóit.

Angyal Bandi különös élete

Az 1760-ban Borsod vármegyében született betyár eredeti neve Szentmártonyi Ónody András volt, nemesi családban nőtt fel jó körülmények között, a családi birtokokon töltötte gyermekkorát a mai Borsod-Abaúj-Zemplén megye és Felvidék területén. Ragadványnevét, az Angyalt valószínűsíthetően első felesége révén vette fel, egyébként kétszer nősült.

Az úri származása miatt selyembetyárként emlegetett férfi húszéves kora körül követte el első bűntetteit, miután a Hortobágyon kétes hírű társaságokba keveredett. Eleinte főleg lovakat lopott a ménesekből, az 1780-as évek végére már több bűncselekménnyel vádolták, egy tucat rablásban felelőssé tették, ám ebből csak néhányat tudtak bizonyítani a hatóságok. Több vásár szétverését is a számlájára írták, de Borsodban, Abaújban, Gömörben és Hajdúban is különféle vétségeket követett el.

Nemesi származása sokszor megmentette

A bűneire kiszabott büntetések súlyosak voltak, ám nemesi származása számos alkalommal jelentősen is mérsékelte azokat: egyszer a nyolcévnyi fegyházbüntetést és a közmunkát kegyelemkérése miatt két évre, majd édesanyja közbenjárására hét hónapra csökkentették, máskor teljesen sikerült eltöröltetni ügyeit.

Amikor pedig börtönbe zárták, íráskészségét is megcsillogtatta. Megírta például saját Apológiáját, amelyben elkövetett bűneit magyarázta meg, ami nem volt szokványos az egyszerű, iskolázatlan betyárok között, és bizonyította az utókor számára is műveltségét.

1799-ben azonban szerencsés sorsa megváltozott, előbb két, majd négy év börtönbüntetésre ítélték, mivel pedig a letöltés megkezdése elől eltűnt, országos elfogatóparancsot adtak ki ellene. Neve és arca ekkor vált országos szinten ismertté, a hagyományban úgy maradt fenn, mint jóvágású figura pödört bajusszal, pásztorviseletben, aki négy nyelven is beszél, méghozzá magyarul, németül, tótul és deákul.

Angyal Bandi halála és neve

Amilyen sok kérdés övezte az úri származású, borsodi selyembetyárként ismert Angyal Bandi életét, olyan sok legenda született halála kapcsán is. Egyes feltételezések szerint felakasztották, mások szerint a börtönben halt meg, de volt olyan forgatókönyv is, amely szerint fia halála után megváltozott, a rossz életét felszámolta, és békésen megöregedett. A legvalószínűbb mégis az, hogy egy körözés idején egy fertőzéses bőrbetegségben halt meg.

Neve azonban fennmaradt az utókor számára, egyre érdekesebb legendákat szőttek köré, végül hős lovas betyárrá avanzsált, akire többen példaképként tekintettek. Népdalok, balladák máig őrzik Angyal Bandi nevét, még Jókai Mór is az ő alakjáról formázta A népdalok hőse című elbeszélés szereplőjét.

Híres betyárok Magyarországon

A magyar betyárok neve ma is ismerős lehet Savanyú Jóskától Rózsa Sándorig.

• betyár barlang
• történelmi érdekesség
• borsod-abaúj-zemplén megye
• legenda
• legendás sztorik
• bűnözés
• bűnözők a múltban
• bűnöző
• Utazás