Nézd meg Alekszandra rejtélyes sírját: ebben a magyar faluban áll

Üröm híres arról, hogy rendszeresen látogatják különféle orosz delegációk, itt nyugszik ugyanis Alekszandra Pavlovna Romanova nagyhercegnő, Nagy Katalin orosz cárnő unokája, illetve minden oroszok cárja, I. Pál lánya.

A nagyhercegnő 16 évesen ment feleségül József Antal János osztrák főherceghez, így orosz és osztrák rangja mellett a Magyarország nádornéja címet is megkapta. Bár a frigy és Alekszandra élete sem tartott sokáig, a helyiek máig tisztelettel emlékeznek rá, és sírkápolnájára  is számtalan turista kíváncsi.

A nagyhercegnő, aki imádta Magyarországot

A fiatalok házassága ugyan politikai érdekekre épült, az elején úgy tűnt, többről van szó, mint csupán két nagyhatalom szövetsége. József nádor ugyanis inkognitóban, egymaga utazott Oroszországba, hogy megkérje a szép Alekszandra kezét.

Ennek ellenére a politikai viszonyok közbeszóltak, ami az esküvőre is rányomta bélyegét, a két család semmiben nem tudott megegyezni a szertartást illetően.

Végül 1799 októberében Szentpéterváron, a cári palota kápolnájában először ortodox, ezt követően pedig római katolikus szertartás szerint is összeházasodtak.

A frigy után az ifjú pár hazatért Magyarországra, aminek nemcsak a magyarok, de Alekszandra is nagyon örült.

A közkedvelt főhercegnének nagyon tetszett a magyar kultúra, a zenék és a hazai táncok is, sőt, a legenda úgy tartja, hogy az ő ötletén alapszik az ország zászlajának piros, fehér, zöld színkombinációja is. A budai nádori palotába költöztek, mellette pedig kialakítottak egy ortodox kápolnát, hogy a nagyhercegnő a lehető legotthonosabban érezze magát messze a hazájától.

Tragikusan fiatalon hunyt el

Sajnos a gyors házasságot nem követte meseszerű, boldog élet. Házasságkötésükre egy évvel Alekszandra várandós lett, de nem sokkal a szülés után a kicsi és az anya is meghalt. A nádorné csak néhány nappal élte túl lányát, a gyermekágyi láz őt is elvitte, mindössze 17 éves korában. Mivel az ortodox szertartás szerint a holttest fölött hat héten át kellett misézni, a lány testét Nádorkertbe - ami a mai Lágymányos - szállították, később pedig a Víziváros templomának kriptájában helyezték el.

Mikor József nádor ürömi birtoka végérvényesen elkészült, egy sírkápolnával együtt, Alexandrát átszállították ide. A kápolna mindkét világháborút sértetlenül átvészelte, azonban nem sokkal a második világháború után kifosztották, a koporsókat pedig felfeszítették.

Egyedül Alekszandra holttestéhez nem nyúltak, a ruházata érintetlen maradt. 1981 áprilisában azonban újabb vandálok törték fel a kápolnát, akik a holtest ruházatát is letépték, karjait pedig ékszereivel együtt letörték és elvitték. Májusban visszavitték a megcsonkított holttestet a Budavári Palotába.

Csupán 2004-ben, egy orosz üzletembernek és az ürömi lakosoknak köszönhetően sikerült a kápolnát régi dicsfényébe visszaállítani. Ugyanebben az évben a Habsburg család beleegyezésével itt, korai nyughelyén újratemették Alekszandra maradványait, a Romanov dinasztia leszármazottainak jelenlétében.

Ez hiányzik Magyarországról

Alekszandra imádta az országot és a magyarokat is, de manapság sokkal kritikusabbak vagyunk hazánkkal szemben. Nézd meg, mit kifogásolnak az országban honfitársaid!

Emiatt zarándokolnak Ürömre az oroszok

A helyszínre rendszeresen érkeznek orosz delegációk, azonban sok magyar turista is kíváncsi a történelem ezen szeletére. A copf klasszicista stílusú kápolnát Heppe Szaniszló udvari építész tervezte, az épület pedig két szintből áll, a felső részben található kápolnából csigalépcsőn lehet lemenni a kriptához, ahol a sír található.

Az Üröm központjában, a Pavlovna-közben álló épületben olyan különleges berendezési tárgyak és emlékek tekinthetők meg, mint a III. Sándor cár által ajándékozott ikonosztáz vagy a két selyemhímzésű halotti címer. A kápolna szombatonként a nagyközönség előtt is nyitva áll, délelőtt 10 órai kezdettel szentmisét tartanak a kápolnában, majd a kriptában rövid gyászszertartást a nádorné emlékének adózva.

Üröm azonban a síremlék mellett egyéb érdekes látnivalókat is magáénak tudhat. A községet már a 12. századi oklevelek is említik, vagyis történelmi múltja egészen régre nyúlik vissza. A 13. században a királyi vincellérek falujaként tartották számon, de a szőlőtermesztésnek még ma is nagy hagyománya van a településen, sőt, évente borünnepet is tartanak itt. Ugyanakkor a korabeli időket idéző épületek miatt is érdemes tenni itt egy sétát.

Képek: hu.wikipedia.org, Alekszandra Pavlovna Romanova magyar nádorné szócikk, Enbéká, Akela3; urom.hu.

• falu
• történelmi látnivalók
• különleges épület
• pihenés itthon
• sír
• Utazás