Furcsa látványt nyújt az egykori börtönsziget: Alcatraz ma a burjánzó, egzotikus növényeiről is híres

Alcatraz a Szikla, a rettegett börtön, ahonnan képtelenség volt megszökni, és ahol a leghíresebb amerikai gengszter, Al Capone is raboskodott. Barátságtalan, elképesztően szeles, gyakran ködbe burkolózó, nehezen művelhető, terméketlen terület.

Mégis, napjainkban színpompás egzotikus növényeknek, gondozott kerteknek ad otthont, amelyek furcsa kontrasztot alkotnak az egykori börtönépülettel. A növényzet ápolása, a kertészkedés egyáltalán nem új keletű tevékenység a San Francisco-öbölben magasodó szigeten, azt is mondhatnánk, hogy szorosan összekapcsolódott a terület történelmével és az ott élők személyes történetével is. 

Katonafeleségek kezdték kialakítani a kerteket

A kopár sziget 1848-ban, a mexikói-amerikai háborút követően került az Amerikai Egyesült Államok fennhatósága alá Kaliforniával együtt. Ez az az év, amikor kitört a kaliforniai aranyláz, ami a térség robbanásszerű fejlődését vonta maga után. A lakosság létszáma megugrott, és mindenfelől szerencsevadászok érkeztek. Hogy biztonságosabbá tegyék a közlekedést, világítótornyot építettek az Alcatraz-szigetre. Az öböl védelmének biztosítása miatt felmerült egy erőd létesítésének gondolata is, amire a sziget fekvése miatt különösen alkalmasnak bizonyult. 1853-ban megkezdődtek a munkálatok, majd 5 évvel később elkészült az erődítmény, és megérkeztek az első katonák, akik családjaikat is magukkal hozták.

A terméketlen szigetre az ágyúk alapozásához felhasznált, Angel Islandról hozott földdel együtt különféle magok kerültek, de a kert szempontjából ennél is fontosabb volt a családok azon törekvése, hogy élhető környezetet alakítsanak ki maguk körül. A katonafeleségek apránként hozzáláttak az épületek környékének műveléséhez, takaros franciakerteket alakítottak ki, gyümölcsfákat és egzotikus növényeket telepítettek.

Katonai börtön és kertészeti terápia

Az 1860-as években az erődítmény mellett katonai börtön kezdte meg a működését, 1867-re elkészült a börtönépület, az elítélteket az építkezéseken foglalkoztatták.

Egyre több fogoly elhelyezésére volt szükség, köszönhetően például az 1898-as spanyol-amerikai háborúnak, valamint a fertőző betegséggel hazaérkező katonák egy része is a szigetre került karanténba. A szűkös hely és a tűzveszélyes fa építőanyag miatt újabb építkezések váltak indokolttá, így készült el 1912-re az akkori világ legnagyobb vasbeton épülete, az új börtön.

Az 1900-as évek első fele a kert számára nagy megújulást hozott, fontos célkitűzés lett az Alcatraz megszépítése, amihez a California Spring Blossom and Wild Flower Association - Kaliforniai Virágegyesület - rengeteg virágmaggal és fa-, illetve cserjecsemetével járult hozzá. A kertek építésébe a jó magaviseletű rabokat is bevonták, kialakítottak egy kertészeti szakprogramot. Itt valósult meg az egyik első kertészeti terápia fogvatartottak számára. Rózsakertet, üvegházat, teraszos kialakítású kerteket hoztak létre.

Az a bizonyos 29 év

1934-ben kezdődött az intézmény leghíresebb és leghírhedtebb időszaka, ekkor alakult ugyanis szövetségi büntetés-végrehajtási intézetté, ami 29 évig, 1963-ig működött. A legveszélyesebb, legproblémásabb bűnözőket küldték ide, akikkel más börtönökben már nem bírtak.

A leghíresebb elítélt minden kétséget kizáróan Al Capone volt, de akadtak még érdekes figurák, például az erőszakos, antiszociális gyilkos, Robert Stroud, aki Madarászként vált ismertté, két könyvet is írt a kanárikról. Mivel valamiféle javulást reméltek tőle, a börtönben engedélyezték számára a madártartást, de ő különböző tárgyakat rejtett el a kalitkákban.

A kertészkedés sem állt le, rabok végezték a növények gondozását és a sziget nyugati lejtőjének beültetését. A kert alakulása szempontjából fontos személy az 1941-ben a szigetre érkező pénzhamisító, Elliot Michener, aki korábban szökést kísérelt meg egy másik börtönből. Nem értett különösebben a növényekhez, de vetőmag-katalógusokat tanulmányozva fejlesztette a tudását, és bizonyos kertrészek még ma is az ő és a segítőtársai munkáját mutatják. Üvegházat épített, virágmagok és -hagymák rendelésére is engedélyt kapott.

Növényekben gazdag nemzeti park

Miután a szövetségi börtönt bezárták, a sziget hosszú évekre elhagyatottá vált, leszámítva azt a 19 hónapot, amikor indiánok foglalták el a ’70-es évek elején. 1972-ben az Alcatrazt nemzeti parkká nyilvánították, 1973-ban a sziget már látogatókat is fogadott. A kertek egyes részei elpusztultak, másokat a túlburjánzás fenyegette, mígnem 2003-ban elhatározták a helyreállításukat, aminek köszönhetően a túlélő, történelmi jelentőségű növényeken kívül újabbakat telepítettek.

Régi felvételek alapján rekonstruálták a korabeli állapotokat. 15 rózsafaj maradt fenn különösebb gondozás nélkül a börtön idejéből, mellettük ma mindenféle színben tündöklő pozsgások, fügefák, fuksziák és hagymás, illetve gumós növények várják a látogatókat, akikből nincs hiány, évente körülbelül 1,4 millió ember keresi fel a különleges helyszínt. A növények listája innen érhető el.

Fotókon a kegyetlen jugoszláv börtönsziget: Goli otok maga volt a földi pokol

Goli otok, azaz a csupasz sziget Horvátország partjainak közelében, az Adriai-tengeren található. Egyike a II. világháború utáni Európa legborzalmasabb börtöneinek, a horvát Alcatrazként is szokták emlegetni.

(Képek forrása: Getty Images Hungary.)

• alcatraz
• történelem
• börtön
• kert
• Utazás