Mára romokban hevernek a gyönyörű kastélyok: szomorú, hogy a tulajdonosok veszni hagyják az épületeket

Pest megyében, Cegléd és Szolnok között nagyjából félúton fekszik Abony, a 14 ezer fős, hangulatos kisváros. Bár írásban csak 1450-ben említik először, környező területe már a 7-8. században is lakott volt, avar kori sírokat is találtak már arrafelé.

A város történelme igencsak viharos volt, a tatár is feldúlta, török fennhatóság alá is tartozott. Az újraalapítás és betelepülés után, az 1700-as években Mária Terézia mezővárosi rangot adott neki, és egyre több birtokos nemes család is lakta, így fejlődésnek indult. Ekkor épültek gyönyörű kastélyai, melyek mára szomorú képet mutatnak.

Abony kastélyai

Abonyban rengeteg érdekes látnivaló akad, egykor csillogó gazdagságról árulkodó kúriái és kastélyai viszont mára romokká váltak. A Vigyázó-kastély névadója a nemesi és grófi Vigyázó család, 1830-ban Vigyázó Antal építtette. A klasszicista stílusú kastélyhoz egy különleges, jón oszlopos előcsarnok is tartozott.

A gyönyörű építmény látott dicső napokat, az 1849-es szabadságharcok szolnoki csatája után szállást adott a megvert császáriaknak, az üressé vált épület viszont a kommunista diktatúra idején vallatások színhelye is volt.

A kastély területén a téesz gépállomása és gépjavító üzeme működött éveken át, majd a Mechanikai Művek, miközben az állapota egyre csak romlott. Mára védett műemlék, magántulajdonban van, és nem látogatható, viszont áll benne a hatalmas gyom. Helyi vérfagyasztó legendák szóltak állítólag arról, hogy az ördög lakja, egyesek rémisztő hangokat is véltek kiszűrődni onnan.

De nem ez az egyetlen szomorú sorsú műemlék a városban. A barokk Vigyázó-kúria festői lakóházból lezárt, szintén nem látogatható műemlékrom lett, és a klasszicista Sivó-kúria állapota is meglehetősen leromlott. A kora klasszicista Tallián-kúria nevelőotthonként, a zsinagóga magtárként is működött, mielőtt elhagyatott lett. Több műemlék pedig a földdel vált egyenlővé, vagy életveszélyessége miatt lebontották: 31 építményből összesen 12 maradt meg.

Örömteli hír azonban, hogy az utóbbi évek önkormányzati fejlesztési programjainak köszönhetően, pályázatok útján szerencsére egyre több műemlék újul meg a településen. 

A pályázati fejlesztéseknek is köszönhető, hogy a magtárból Abonyi Lajos Falumúzeum lett, és az Unger-ház, valamint a Márton-kúria is új arcot kapott, amivel a város példát is mutat a hasonló, romos kincsekkel rendelkező települések számára.

A hangulatos városban egyébként is érdemes egy napot eltölteni: két templomát Kodály Zoltán Háry János című daljátéka tette híressé az országban, de a Kinizsi Pálról, Abony egykori birtokosáról elnevezett városkaput és a megújult falumúzeumot is érdemes megnézni.

(Borító- és ajánlókép: Vigyázó-kúria, Indafotó/vegolga. Képek: Vigyázó-kastély, Fortepan/Budapest Főváros Levéltára, Wikipedia/Globetrotter19.)

• pest megye
• kastély
• szellemváros
• kúria
• romok
• történelmi látnivalók
• Utazás