A titokzatos város, ahonnan eltűntek az emberek

A legkifinomultabb Kolumbusz előtti civilizáció a majáké volt, akiknek városállamai Guatemala területén, Mexikóban és a Yucatán-félszigeten szóródtak szét. Bár virágkorukat a klasszikus korban - i. sz. 300-500 - élték, néhány maja város a 17. század elejéig fennmaradt. Közéjük tartozott Tulum, a Yucatán-félsziget keleti partjának kis kikötője is, mely egy sziklán magasodott a Karib-tenger türkiz vize fölé.

Gyönyörű látványt nyújtott a napfelkelte

A Tulum szó a yucatáni maja nyelvben falat, kerítést vagy erődítményt jelent. A várost három oldalról valóban fal határolta, a negyedikről pedig a Karib-tenger. Eredetileg Zamának hívták, melynek jelentése a hajnal, a napkelte városa volt. A kelő nap valóban különleges látványt nyújthatott a város tenger fölé tornyosuló szirt fokáról.

A tenger városa volt

Tulum legmozgalmasabb időszaka az i. sz. 1200-1521 közötti volt, amikor forgalmas kereskedőváros lehetett, mely összekötötte a szárazföldi és a tengeri útvonalakat. Ma is megvan egy korai posztklasszikus kori piactér nyoma a városban. Kikötőjéből tengerjáró kenuk szállították Yucatán exportcikkeit - a sót, a kakaóbabot, a színes kagylóhéjakat, a jádét és más köveket, valamint a trópusi madarak színpompás tollát - az azték Mexikóban lévő kereskedőpartnereknek, és rézeszközöket, ékszereket hoztak a visszaút során.

Csak ötszáz-hatszáz ember lakta

A magasban fekvő, ma az UNESCO Világörökség részét képező települést talán ötszáz-hatszáz ember lakhatta, egyetlen utca köré rendezett házakban. A város legfontosabb épületei, közöttük a Castillo és a Freskók Temploma a tengerparton csoportosultak.

A falfestmények, melyek a templomoknak valószínűleg mind a belső, mind a külső falát díszítették, klasszikus maja isteneket ábrázoltak, mint az esőistent, Csakot - Chaac -, valamint a babföldeken különféle szertartásokat végző nőnemű istenségeket. Egy másik festményen Csakot egy négylábú állat hátán ülve ábrázolják, ami arra utalhat, hogy a tulumiak hallottak már a lóháton érkező spanyolokról.

Nem volt nála szebb, mikor felfedezték

Tulum első említése a spanyol felfedező, Juan Diaz beszámolójából származik, aki a yucatáni partokat 1518-ban elérő Juan de Grijalva expedíciójának tagja volt. Diaz a települést akkora városnak írja le, hogy mellette a spanyolországi Sevilla sem tűnt nagyobbnak vagy szebbnek.

John L. Stephens amerikai ügyvéd és diplomata, valamint Frederick Catherwood térképész 1842-ben látogatott el a helyre. Könyvük, az Egy yucatáni utazás epizódjai, melyben Stephens szövegét Catherwood csodálatos illusztrációi egészítették ki, ismertette meg a nyugati világgal a maja kultúrát.

Manapság Tulum népszerű turistalátványosság, mivel csak 120 kilométerre délre fekszik Cancúntól, a csodás üdülőhelytől. A látogatókat a történelmi romok mellett a karibi partvonal festőisége vonzza ide.

Miért tűntek el az emberek Tulumból?

Amikor a 16. század elején a spanyol felfedezők megérkeztek a Yucatán-félszigetre, a maja civilizáció már túl volt a zenitjén. A klasszikus kor városait, Copánt, Tikalt és Palenquét már elhagyták lakóik, lehetséges, hogy azért, mert erre az időre az esőerdők sovány talajai a túl intenzív gazdálkodás hatására kimerültek.

Az összeomlás után a fennmaradt maja városok kultúrája más hatásokkal keveredett, például a közép-mexikói tolték és a hegyvidéki Oaxacából származó miszték kultúrák elemeivel. 1200 és 1540 között számos háború robbant ki a maja és a tolték uralmak alatt álló yucatáni városállamok között, melyek kölcsönösen irigykedtek egymás földjeire, hatalmára. A maja társadalom hanyatlása a spanyolok érkezésével teljesedett ki. A hódítók a maja települések helyén hozták létre kolóniáikat, és a maja romokat gyakran a gyarmati építészet alkotásai fedték be.

A falai és az esőerdő által védett Tulum talán egy szemvillanásnyi idővel túlélte a spanyol hódítást. A késői maja kereskedelem nagy része a tengeren folyt, mivel az utak rosszak voltak, a szállítmányok pedig nehezek. Ezért a kedvező földrajzi fekvésű kereskedelmi csomópont és kikötő az általános maja hanyatlás idején is fennmaradhatott. A régészek becslése szerint végül a 16. század végére néptelenedett el teljesen, feltehetőleg az előbbi okok miatt, ám hirtelensége miatt a tudósok erről máig vitatkoznak.

• város
• tengerpart
• történelmi látnivalók
• mexikó
• romváros
• világjáró
• Utazás