Csak erős idegzetűeknek: a száműzöttek városa, ahol az elítéltekre lassú halál várt

Hol az elviselhetetlen forróság és szárazság, hol pedig az év döntő többségét uraló fagy tesz egyes területeket az életre alkalmatlanná - legalábbis a nyugati ember tűrőképessége alapján. Sokan azonban képesek alkalmazkodni a legzordabb körülményekhez is, így téve lakhatóvá a lakhatatlannak gondolt övezeteket. Szibériában a mínuszok alapjaiban nehezítik meg a mindennapi életet, ennek ellenére akár évszázados múltra visszatekintő települések is találhatók itt.

Az embertelen körülmények a hatalmon lévők számára is jó feltételeket jelentettek ahhoz, hogy az ellenség száműzetésének helyszínévé tegyék ezeket a helyeket. A cél azonban nem csupán a társadalomtól való elkülönítés volt, hanem a csendes, lassú halál is, melynek okozója így emberek helyett a kegyetlen természet lehetett.

Az északi félteke egyik hidegpólusa

Moszkvától 4800 kilométerre található Verhojanszkvárosa, mely Ojmjakon mellett a másik északi hidegpólus a Földön, hiszen itt mérték az egyik legalacsonyabb hőmérsékletet: 1892-ben -67,8 fokot.

A hely a Jana-folyó mentén fekvő egyetlen város rangú település, egyben Jakutföld - a világ legnagyobb önálló államisággal nem rendelkező közigazgatási egysége -, vagyis a Sakha Köztársaság egyik városa. Verhojanszk a világ legrégebbi, sarkkörön túl elhelyezkedő egysége, hiszen az elmúlt 300 évben folyamatosan lakott volt, és jelenleg is megközelítőleg 2000 lakosa van.

Szubarktikus éghajlat alá tartozik a terület, ennek megfelelően két évszak van, a nyolc-kilenc hónapig tartó tél és a pár hónapos nyár, melyeket csupán néhány hetes átmeneti időszakok kötnek össze. Szeptembertől márciusig a napos órák száma átlagosan csupán öt, decemberben és januárban pedig szinte teljes sötétség uralkodik. Az évi átlaghőmérséklet 0 fok alatt van, az év nagy részét kitevő téli hónapokban -50 fok körüli hőmérséklet jellemző, nyáron pedig maximum 24 fokig emelkedik a hőmérő higanyszála.

A száműzöttek városa

1638-ban a kozákok építettek itt egy ostrogot, ami egy fából készült, toronyhoz hasonlító erődöt jelentett. A 17. század elején, Szibéria meghódítása kezdetén ilyen építményekkel jelölték az orosz felfedezők számára a táborok lehetséges helyét. A későbbiekben az erődök közvetlen környezetében alakultak ki kisebb-nagyobb települések, így alakult meg Verhojanszk is.

Mivel Szibéria gyéren lakott terület, az erődök is sokszor óriási távolságokra voltak a civilizációtól, így azok kedvelt célpontjaivá váltak a bűnözők deportálásának, ahol nem ritkán kényszermunkára fogták őket.

Ezért a 18. és 19. században az ostrog és a börtön fogalma összekapcsolódott. Verhojanszkba II. Miklós cár uralmának végéig, 1917-ig érkeztek száműzöttek. Ők jellemzően politikai emigránsok voltak, akiknek a cár jelölte ki lakhelyül a települést, hiszen ebben az időszakban a polgárság fejetlensége és a nemzetiségek elnyomása jellemezte a társadalmi viszonyokat.

Az emigránsok mellett a kor olyan prominens személyei is idekerültek, mint például a lengyel író, Waslaw Sierosewszki, de bolsevik forradalmárok kényszerű lakhelyévé is vált, többek között Ivan Babuskin vagy Viktor Nogin is Verhojanszkban töltötte száműzetésének idejét.

A zord körülmények nemcsak a testet viselték meg, de lélekszinten sem kímélték az ideérkezőket, a fagyos talaj miatt például halottaikat nem tudták eltemetni.

Mindennapok a fagy birodalmában

A száműzetések és a kényszermunka idejének véget érésével Verhojanszk átlagos településsé alakult át - ha leszámítjuk a zord időjárási viszonyokat. Akármennyire is elképzelhetetlen a mínusz 50 fokos hőmérséklet elviselése, a helyiek - akik közül sokan az emigránsok és száműzöttek leszármazottai - sikerrel alkalmazkodtak a körülményekhez, az 1980-as években pedig az ón- és aranybányászat központjává vált a város.

A klíma miatt elsősorban fagyasztott ételeket fogyasztanak - rénszarvas, jávorszarvas -, a tejhez is fagyasztott tömbökben jutnak hozzá, valamint állati bőrből és prémekből készült vastag ruházatot öltenek magukra.

Gépkocsit is csak akkor lehet látni az utcákon, ha néhány kalandvágyó utazó szeretné felfedezni Verhojanszkot - kiknek száma, bármilyen meglepő is, az utóbbi években jelentősen megszaporodott.

Állítsd be a Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Femina!

• oroszország
• bizarr hely
• kalandos úti cél
• világjáró
• Utazás