A magyar Boszorkánysziget titkai

A szegedi Boszorkánysziget a város szívében elterülő, sűrűn benőtt, buja ártéri erdő. Neve már csak azért is különleges, mert tulajdonképpen félszigetről van szó, és nincs is semmiféle bizonyíték rá, hogy valaha is sziget lett volna. A boszorkány név magyarázata azonban a magyar történelem egyik legsötétebb idejéből származik, amitől a városba látogatóknak még ma is borsódzik a hátuk.

Kegyetlen kínzások és kivégzések

A Magyarországon lezajlott 124 boszorkánypernek több mint a felét Szegeden folytatták le, és itt, egészen pontosan a mai Boszorkánysziget területén került sor hazánk történetének legtöbb áldozatot követelő kivégzésére. 1728. július 23-án a hóhér három máglyát rakott a Tisza partján, melyen végül hat testileg és lelkileg meggyötört férfit és hat szintén súlyosan megkínzott nőt égettek meg elevenen.

Boszorkánysággal általában kuruzslókat vagy a gyógyító füveket ismerőket vádolták meg, de a hisztéria idején már bárki áldozat lehetett, akit egy rosszakarója feljelentett. Így kerülhetett a máglyára azon az estén a város leggazdagabb polgára és egykori bírája, a 82 esztendős Rózsa Dániel, de vele együtt halt tűzhalált az őt vádoló bábaasszony, Kökényné Nagy Anna is.

Ma már csak történelem

A csaknem háromszáz éves vérfagyasztó történetet minden szegedi ismeri, de számukra a Boszorkánysziget ma már az aktív pihenés helyszíne. A közeli kollégiumból rengeteg főiskolás jár ki ide, és a városban lakók is szívesen jönnek kocogni, kutyát sétáltatni, csónakázni, horgászni vagy egyszerűen csak romantikázni a sűrűn növő lombok közé.

Az évente megrendezésre kerülő Halászlé Fesztivál helyszínei között is mindig megtalálható a Boszorkánysziget, a Maros-torkolatig tartó nyolc kilométeres távot pedig tíz éve ugyanazzal a céllal teszik meg a vállalkozó szellemű vitorlázók: hogy megdöntsék a korábbi évek rekordidejét. Éjszakára azonban a sziget mindig kiürül.

Bár nappal az erdő otthont ad a nyüzsgő kulturális életnek, miután a sötét leereszkedik, a sűrűjéből hallatszó különös, vérfagyasztó hangok és neszek elijesztik az idelátogatókat.

Különös helyek sokasága

Ha Szegeden jársz, a Boszorkánysziget mellett is van még néhány különleges hely, ahová mindenképpen el kell látogatnod. A Stefánia-sétányon beülhetsz a Várkertbe, az egykori vár romjai közé egy italra, a szomszédos Vármúzeumban pedig megcsodálhatod a vár bontásakor előkerült legszebb faragványokat. A belvárosban a Klauzál tér a klasszicizmust és az olasz terek hangulatát idézi, de itáliai élményeket hoz testközelbe a Sóhajok hídja, vagyis a velencei mintára épült átjáró a városi bérház és a városháza között. Ugyancsak a belvárosban, a Kárász utcában Párkány Péter szobrászművész munkáját dicsérve köszöntőszobrok fogadják az erre elhaladó emberek sokaságát.

Az egyetemépület déli homlokzatán található a zenélő óra, melynek számlapja minden órában feltárul, és a Gaudeamus igitur zenéjére vonulnak ki az egyetemi tanácsot és a ballagó diákokat ábrázoló színes figurák. A Szeged melletti kis település, Tápé utcájában pedig ma is megtalálható az a kerítés fölé magasodó bádogfeszület, mely a város egyik legtehetségesebb íróját, Juhász Gyulát A tápai Krisztus című verse megírására ihlette.

A kép forrása: www.orszagalbum.hu, Lonácska

• sziget
• magyar város
• misztikus hely
• magyar csodák
• Utazás