5 rejtett, meseszép hely Budapesten

A Lánchidat, a Hősök terét és a Gellért-hegyet mindenki ismeri, ám Budapest még azokat is képes zegzugos utcáiban és sejtelmes belső udvaraiban megbúvó, rejtett kincseivel elvarázsolni, akik úgy érzik, a főváros már nemigen tud újat mutatni nekik. Hogy a következő öt helyet felfedezd, érdemes letérned a jól ismert útról.

Egy török dervis sírja: Gül Baba türbéje

Gül Babáért érdemes letérni a Margit körútról. A szent dervis, akit a Rózsák atyjának is neveznek, több mint 450 éve nyugszik itt, a város felett, a szelíd Rózsa-dombon.

A Budát meghódító törökökkel jött, és állítólag 1541. szeptember 2-án, a győzelem ünnepén halt meg. A harcos szerzetes tiszteletére igen díszes temetést rendeztek, a legenda szerint a koporsóvivők közé még I. Szulejmán szultán is beállt.

A dervis türbéje, vagyis sírja a muzulmán világ legészakibb zarándokhelye. A második kerületi Mecset utca 14. szám alatt található kápolnában zöld lepellel takart koporsóban fekszik a szent ember.

Csendes nyughelyéhez talán a Gül Baba utcán a legszebb a zarándoklat. Maga az utca is még a régi, romantikus Budából maradt meg.

Regényhősök nyomában: Pál utca

A Pál és a Tömő utca környékén, valóságos helyszíneken játszódik Molnár Ferenc világhírű regénye, A Pál utcai fiúk.

A józsefvárosi Pál utca a körútról nyílik, és a Mária utca sarkán ma is áll az a ház, mely a regénybeli grund helyére épült.

Keramitkővel burkolt, tágas udvarán, tehát az egykori grund földjén két fa nőtt, melyek közül az egyiknek ma már csak száraz tőkéje őrzi a letűnt kor szellemét. A regény megjelenésének századik évfordulójára, 2007-ben a Práter utcai iskola előtt állították fel Szanyi Péternek a regény einstand-jelenetét ábrázoló szobrát, amit nem szabad kihagyni, ha a környéken jársz, mint ahogy érdemes megnézni a közelben, a Tömő utcában újra felépített grundot is.

Első műszaki múzeumunk: a Technológia épülete

A nyolcadik kerületben, a József körút és a Népszínház utca sarkán álló téglaburkolatos, neoreneszánsz épület a Technológia néven volt ismert a régi Budapesten. A Hauszmann Alajos által tervezett és 1889-ben átadott palotában működött ugyanis az Ipartanoda, vele együtt pedig első műszaki múzeumunk, a Technológiai Iparmúzeum. Ma is műszaki mesterségek oktatása folyik falai között, de felsőfokon: a BMF Bánki Donát Gépész és Biztonságtechnikai Mérnöki Kara a ház legnagyobb használója, a körút felőli oldala pedig a fogyasztóvédőké. Mindennek köszönhetően nem csak kívülről, de belülről is bármikor megcsodálhatod.

Ahol örökre elaludt: Jókai-udvar

Én most aludni fogok - mondta állítólag 1904. május 5-én este 9 óra 20-kor Jókai Mór, a 19. század írófejedelme hetedik kerületi, az Erzsébet körút 44-46. szám alatti ház második emeleti saroklakásában, és elaludt örökre.

Most emléktábla jelzi az utcasarkon, hogy itt lakott élete utolsó négy és fél évében, illetve fönt, a második emeleti gangon is emléktábla található, sőt, itt kettő is. Egy a 15., egy a 17/a ajtónál. A kettő valószínűleg egy lakás lehetett valaha.

A különleges kivitelezésű házat egyébként 1899-ben a híres Baumgarten család építtette, Quittner Zsigmond tervezte, és későbbi tulajdonosa, Berger Leó nevezte el Jókai-udvarnak. Bár a lakásokban ma nem működik múzeum, a sajátos hangulatú udvart mindenképp nézd meg, ahogy az emeletre is érdemes felsétálnod.

A betűk birodalma: Gutenberg-otthon

Valaha a Józsefváros a magyar nyomdászat központja volt, jelentős nyomdák működtek a Blaha Lujza tér környékén, és a Magyar Könyvnyomdászok és Betűöntők Egylete 1907-ben itt, az akkori Sándor Főherceg téren, vagyis a mai Gutenberg téren építette fel székházát, a ma műemlékvédelem alatt álló, szecessziós Gutenberg-otthont, melynek alsó szintjein és udvarában helyezkedtek el az egyleti helyiségek, az étterem és a színházterem, a felső szinten pedig a bérlakások. A tervezők, Vágó László és Vágó József műterme a legfelső emeletre költözött, nem utolsósorban pedig itt lakott többek között Lechner Ödön is.

A ház híres lakói közé tartozott több művészcsalád, itt élt például Négyesy László esztéta, később pedig Mándy Iván író, valamint Heller Ágnes és Fehér Ferenc filozófusok.

Állítsd be a Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Femina!

• budapest látnivalói
• magyar csodák
• Utazás