4 lenyűgöző hely Budapesten, ahol talán még te sem jártál
A leghíresebb látnivalókon túl a főváros ezernyi apró csodát rejt. Ezeket vedd célba!

beauty and style
Top olvasott cikkek

Legyen szó pihenésről és elmélyedésről, francia sikkről vagy múltba révedezésről, ha nyitott szemmel jársz, a főváros rengetegében is igazi gyöngyszemekre bukkanhatsz. Ismerd meg őket, és többé ne menj el mellettük szó nélkül.

A Filozófusok parkja (forrás: orszagalbum.hu, méGis)

A lét értelmétől a csillagokig: Filozófusok parkja

A történelmi sorsfordulókon, a jelentős eseményeken és következményeiken érdemes elmerengeni. Bizonyára ezt tették a nagy gondolkodók is.

A bronzba öntött nagy filozófusok - Lao Ce, Gandhi és társaik - szobrai az új évezred kezdetén kerültek a Gellért-hegy környékén található Sánc utca felől megközelíthető tágas parkba, melyet azóta Filozófusok parkjaként szokás emlegetni.

A közelben, hazánk legnagyobb, 80 ezer négyzetméteres víztározója fölött látható Lessenyei Márta Kilátókő című szoborkompozíciója is, mely még egy ok arra, hogy felkeresd a helyet.

A kis terepasztalhoz hasonló bronzplasztikán a királyi pár kéznyújtása Pest és Buda egyesítését jelképezi.

A pihenőhellyé alakított kőpanorámás parktetőről fenséges kilátás nyílik. Amikor pedig a környéken már minden ház elcsendesedik, a pár lépésre található, Sánc utca 3/B alatt akkor kezd csak igazán pezsegni az élet.

A csillagvizsgálóval és a rendszeres előadásokkal nemcsak a csillagászat szerelmeseit, de az egyszeri érdeklődőket is szívesen látják az egykori Csillagda utódjaként 1947-ben létesült Uránia Csillagvizsgálóban.

A szecesszió remeke: Hold utca

A belvárosi Madách tértől nem messze található a Posta-takarékpénztár Hold utcai épülete, Lechner Ödön fő műve. Pénztárcsarnokát egykor egyrétegű, üvegtéglákból álló kupola fedte, mely megoldás technikai és művészi szempontból egyformán bravúros teljesítmény - talán majd egyszer újraépül.

A kívül sima, felületében szőnyegszerűen mintázott épület belsejének lépcsőházai, udvarai, a barlangszerűen gazdag terek külön említést érdemelnek. A homlokzatot lezáró attika majolikaelemei, a tetődíszek leginkább a Bazilika kupolájának körerkélyéről csodálhatók meg, ahonnan a belvárosi, szecessziót idéző sétaútvonal - mely a Hold utcától a Ferenciek teréig, pontosabban a Klotild Palota őrt álló tornyaiig tart -, illetve az egész város is meglepő szögből tekinthető át.

A Posta-takarékpénztár homlokzata (forrás: hu.wikipedia.org)

Egy csipetnyi Párizs: Divatcsarnok

Az 1902 és 1912 között emelt, Andrássy út 39. szám alatt elhelyezkedő szecessziós épület Párisi Nagyáruházként egykor jobb napokat látott. A Sziklai Zsigmond tervezte épületben nemcsak vásárolni lehetett, de népszerű volt négyszáz fős étterme, díszterme, sőt, tetősétánya is, ahol a hideg téli napokon korcsolyapálya várta a szórakozni vágyókat.

A Jókai és a vele szemközti Liszt Ferenc tér arculata az új ezredforduló táján szinte egyik pillanatról a másikra megváltozott. Itt valóban Párizsban érezheti magát az utazó: kávéházak, presszók, teázók érik egymást, és estefelé - különösen a hétvégi napokon - alig lehet itt szabad asztalt találni.

Művészek és diákok, turisták és fővárosiak egyaránt kedvelt találkozóhelye lett ez a környék. A tudatos városkép-alakítás jegyében mindehhez a Király utcának a Liszt Ferenc tértől a Múzeum körútig tartó részét 2004-ben felújították, és sétálóutcát alakítottak ki.

A csarnok egy régi plakátja és az épület homlokzata (forrás: parizsinagyaruhaz.hu, hu.wikipedia.org)

A Liszt Ferenc tér Király utcai oldalán a Zeneakadémia és a terézvárosi templom magasodik.

Postakocsival a múltba: Postamúzeum

A belváros felől indulva az Andrássy út elején csupán a járdát szegélyező fasor és a szélesebb úttest árulkodik arról, hogy ez az út különbözik a többitől. A Kiskörút közelében, a 3. szám alatti háromemeletes épületben működik a Postamúzeum, mely a postaszolgálat fejlődését mutatja be.

De megtekinthetők itt többek között az ókori hírtovábbítás eszközei, sőt, még az egykori osztrák-magyar uralkodó, Ferenc József telefonkészüléke is, továbbá a híradástechnika történetének különleges, az internet korában csaknem elfeledett emlékei. A neoreneszánsz palotát Czigler Győző építette 1884 és 1886 között, az épületbelsőt pedig Lotz Károly freskói díszítik.

A Postamúzeum (forrás: postamuzeum.hu)

A lépcsőház aranyozott stukkói, a mennyezeti freskók, a márványkandallók, a nyílászárók művészi fafaragásai híven érzékeltetik az épület egykori tulajdonosának - Saxlehner András - jó ízlését és gazdagságát.

Cikkünk a Reader's Digest Kiadó Csodaszép Magyarország című könyve alapján készült.

Ezt is szeretjük