3 hely, ahol a népszámláláskor nem találnak senkit: magyar szellemfalvak

Magyarországon tízévente bonyolítják le a népszámlálást, hogy megállapítsák, voltaképpen hányan is élnek országunkban. Idén október 1. és 31. között keresik fel a számlálóbiztosok a háztartásokat, azonban nem minden települést érint ez a folyamat. Néhány falu ugyanis pusztán a térképen létezik: a lakatlan szellemtelepüléseken mára csupán néhány romos ház és düledező épület viseli egy valamikori élet nyomait.

A modernizáció vesztese: Nagyecsér

A Borsod-Abaúj-Zemplén megyei kis település krónikája kiváló példája annak, hogyan válik egy egykoron virágzó és élettel teli falu lakatlan, kihalt pusztasággá. A Csincse-patak mentén húzódó nagyecséri tanyavilágot korábban Ecsérszállás néven ismerték, ahol csupán néhány ház magasodott az ég felé.

A később közigazgatásilag Mezőnagymihályhoz tartozó, templommal, bolttal, kocsmával, iskolával is büszkélkedő Nagyecsér takaros faluvá, amolyan igazi tanyaközponttá nőtte ki magát. 1948 előtt a szomszédos településekről gyakran jártak át ide misére, de az esküvőknek is sokszor a nagyecséri templom adott helyet.

A barátságos kis falu életében az elnéptelenedéshez vezető első fordulat az 1950-es években következett be: a parasztság állami gazdaságokba kényszerítésének hatására sokan döntöttek úgy, hogy megélhetésük érdekében elhagyják szülőfalujukat.

Az 1960-ban megtörtént körzetesítés viszont ennél is inkább megpecsételte a falu sorsát. Előbb az iskola felső, később alsó tagozatát is bezárták, a nagyecséri lakók pedig fokozatosan elhagyták házaikat, míg 1990-ben az utolsó ott élők is elköltöztek.

Mára jobbára csak a temetőbe jár vissza egy-két tősgyökeres nagyecséri, illetve azok a turisták keresik fel, akik kedvelik a misztikus hangulatot árasztó, sajátos történettel rendelkező helyeket.

Festői fekvésű szellemfalu: Derenk

A csodaszép környezetben fekvő, hegyekkel körülvett Borsod-Abaúj-Zemplén megyei település a Bódva folyóba torkolló Ménes-patak mentén terül el. Az egykor 507 főt számláló falu határában elterjedt volt a som, erre utal a helység szláv eredetű neve is, mely magyarul somfát jelent.

Az 1427-es összeíráskor Derenk igen népes falunak számított, azonban a török megszállás, a Rákóczi-szabadságharc és az 1711-ben dúló pestisjárvány következtében a lélekszám megtizedelődött, az életben maradt lakók pedig félelmükben elhagyták otthonaikat. Derenk egészen 1720-ig üresen ált, amikor is lengyel származású jobbágyok települtek ide.

Az újabb elnéptelenedés 1943-ban következett be, Horthy Miklós ugyanis vadászterületet kívánt létrehozni a környéken, a lakókat így a gazdagabb termést és jobb körülményeket kínáló falvakba csábították át. A lebontott házakat és a falu egyetlen templomát az itt állomásozó harckocsik elszállították. A falu aránylag épen maradt épületeit 2007-ben újították fel.

Ahol csak turistákkal lehet találkozni: Ráktanya

Aki képes maga mögött hagyni néhány napra a civilizáció vívmányait, annak a Hajag-hegy oldalában, a Hárskúttól csupán öt kilométerre fekvő erdei Ráktanya ideális helyszínt jelenthet a kikapcsolódásra.

A Bakonybél és Herend felől gyalogosan is megközelíthető Ráktanyát az egykori földbirtokos gazda, Rák Károly építette még gazdálkodási célból az 1920-as években. Miután a gazdag földbirtokos felajánlotta a tanyát az állam számára, az teljesen kiszolgáltatottá vált. A TSZ és az erdőgazdaság is felváltva használta, de igazán senki sem törődött a néhány házból álló községgel, ami 1984-re elnéptelenedett.

Amikor a környéken élők a többi kihalt tanyához hasonlóan Ráktanyát is elkezdték széthordani, Horváth Ferencben, a Megyei Művelődési Központ népművelőjében felmerült egy nyári tábor megszervezésének gondolata. A felújítási munkálatoknak köszönhetően 1986-tól lehetőség nyílt a sátorozásra, 1996-tól pedig a hely jól kiépített táborként üzemel, így az idelátogatókat rendbe hozott házakban fogadják. Az üzemeltetők jövőbeli terveik között szerepel továbbá, hogy Ráktanyát a környezetvédelem és a fenntartható fejlődés érdekében ökotanyává varázsolják.

Képek: wikimapia.org; www.szellemvarosok.hu, Hajner-Zajza Gyula; agyiszint.hu; www.orszagalbum.hu, SzPéter.

Szívesen megejtenél egy kirándulást valamelyik kísértetfaluban?

• falu
• bizarr hely
• magyar csodák
• Utazás