A mozdonyvezető lélekjelenléte mentette meg az utasokat a balatoni vonatbalesetben: a mozdony a tóba esett 1914-ben

1914. május 11-én különös vonatbaleset történt a Balatonnál. Földcsuszamlás következtében kisiklott, majd részben a tó vizében kötött ki egy szerelvény, amelyen korábban 180-an tartózkodtak.

Balog Tibor mozdonyvezető lélekjelenlétének köszönhető, hogy nem követelt emberéleteket a szerencsétlenség. Az Esti Ujság beszámolója szerint az utasok nem győztek hálálkodni a hős vasutasnak.

Az 1914-es balatoni vonatbaleset

Míg a Balaton déli partján már a 19. század közepén közlekedhettek vasúttal az emberek, az északi parton 1909-ben indult meg a forgalom, egy 133 kilométeres szakaszt építettek Székesfehérvártól Tapolcáig. Méghozzá rohamtempóban, hiszen csak két évvel korábban, 1907 júniusában született meg a döntés a fejlesztésről. Az útvonal nem volt teljesen veszélytelen, különösen a heves esőzések idején, ugyanis egy részen egészen a víz közelében, az akarattyai löszfal alatt haladt a sín. Hogy stabilizálják a falat, akácfákkal ültették be a hegyoldalt. Ezek azonban nem tudták maradéktalanul ellátni a feladatukat, igaz, a május 11-i balesetben mozgásukkal jelezték a problémát.

1914. május 11-én az 1112. számú személyvonat, amely 10 óra 45 perckor indult Budapestről, Balog Tibor mozdonyvezető irányításával zakatolt a magaspart alatt. A jármű fedélzetén 180 utas tartózkodott. A hónap elég csapadékos volt, ez eredményezhette a löszfal mozgását, már a korábbi években is voltak hasonló gondok. A masiniszta a fák mozgására lett figyelmes, egyből fékezni kezdett, majd a fűtővel együtt a szerelvény elhagyására szólították fel az utasokat, akik így időben ki tudtak ugrálni.

A vonat valamivel Balatonkenese állomás után siklott ki. A csuszamlás következtében jelentős mennyiségű földtömeg zúdult a szerelvényre, egy részét betemette, a másik részét, a mozdonyt, a szerkocsit és a poggyászkocsit pedig a tó vízébe sodorta. A sín is megcsavarodott, így tetemes anyagi kár keletkezett.

Az Est május 13-i száma beszámolt róla, hogy a pálya mellett a távíróvezetékek is megrongálódtak, ennek köszönhetően a vasút vezetősége csak később értesült a balesetről. A Keleti pályaudvar térfelügyelősége este hétkor kapott lényegre törő táviratot az esetről.

A Somogyi Hírlapnak nyilatkozott Horváth János kaposvári lakos, aki a balesetet szenvedett vonaton tartózkodott:

„A mozdony a közvetlenül mellette lévő kocsikkal együtt lecsúszott a pályáról, és besüppedt a Balaton ingoványába. Az utasok közt nagy pánik tört ki. Sokan kiugráltak a kocsikból, többen meg is sebesültek. A távírópóznák kidőltek, telefonálni semerre sem lehetett. A késő esti órákban folytathattuk csak utunkat.”

A hivatalos tájékoztatás szerint ugyanakkor senki sem sérült meg. Balog Tibor nyolcvan korona jutalmat kapott hősies helytállásáért. A felelősök keresése megkezdődött, ám hamarosan eredménytelenül le is zárult. Kubikosok kezdték meg a föld elhordását, majd darukkal kiemelték a vízbe sodródott kocsikat. A sínt odébb, egy ideiglenes, a Balatonba épített töltésen vezették el, a tartós megoldás csak később, az 1950-es években született meg.

8 nyugodt falu a Balaton közelében

A Balatont nem csupán nyüzsgő települések veszik körül, bőven találni nyugodt, csendes falvakat is a közelében. Bár a nyári kánikulában a parti strandok zsúfolásig telnek, a tótól szinte egy karnyújtásnyira levő falvakban egészen más világ fogadja a pihenni vágyókat.

(Kiemelt kép: Fortepan / Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum / Történeti Fényképek Gyűjteménye.)

• vonat
• baleset
• történelem
• 1914-es balatoni vonatbaleset
• Utazás