Mire valók a zebrák csíkjai? A tudósok szerint egyáltalán nem arra, amit eddig hittünk
Terepkísérlettel oszlatták el a tévhiteket a zebracsíkok feltételezett hatásáról.
Miért csíkos a zebra, és egyáltalán, mire jók a csíkok? Ezt a kérdést majdhogynem mindenki felteszi magának élete során legalább egyszer, utóbbira pedig ezúttal meg is kaptuk a választ.
A korábbi feltételezések szerint a zebracsíkok hűtik az állatok testét, méghozzá a zebracsíkok felett, a fekete és fehér csíkok eltérő hőmérséklete miatt kialakuló légörvények segítségével. Az ELTE Természettudományi Kar, az Állatorvosi Egyetem és a svéd Lundi Egyetem kutatói azonban a Scientific Reports tudományos folyóiratban publikált tanulmányukban cáfolták ezt.
Mire jó a zebracsík?
A kutatókat már Charles Darwin és Alfred Russel Wallace 1870-es évekbeli vitája óta foglalkoztatja a zebracsíkok lehetséges funkciója. Az eddig született találgatások egyike szerint napsütésben a mintázat felett szakaszosan ismétlődő légörvények alakulnak ki a fekete és fehér csíkok különböző hőmérséklete miatt, ezek az örvények pedig hűtik az állatok testét.
Mivel az elméletet mostanáig nem helyezték tudományos alapokra, az ELTE Természettudományi Kara, az Állatorvostudományi Egyetem és a svéd Lundi Egyetem kutatói a közelmúltban vizsgálatokat folytattak: a Scientific Reports folyóiratban megjelent tanulmányukban cáfolták a zebracsíkok hűtő hatását.
Így zajlott a kísérlet
Horváth Gábor és kutatócsoportja 2016 és 2017 nyarán egy gödi lovastanyán folytatták több hónapig tartó terepkísérletüket, melynek során lovak, szarvasmarhák és zebrák testének termodinamikai modelljeit vizsgálták: vízzel töltött fémhordókat bevontak fekete, fehér és szürke ló- és szarvasmarha bőrrel, illetve egy-egy művi fekete és fehér marhabőrcsíkokból összevarrt csíkos és valódi zebrabőrrel.
A változókorról tabuk nélkül - Hogyan küzdj meg az életközepi válsággal nőként?
Iványi Orsolya, a menopauzaedukáció egyik legnagyobb hazai szószólója, tabuk nélkül beszél a változókor testi-lelki kihívásairól, és arról, hogyan élhetjük meg ezt az időszakot, mint új kezdetet. A Femina Klub novemberi előadásán hasznos tanácsokat kaphatsz az életközepi krízisek kezelésére, és megtudhatod, hogyan értelmezhetjük újra önmagunkat, karrierünket és kapcsolatrendszerünket.
További részletek: feminaklub.hu/
Használd az „IVANYI” kuponkódot, és 20% kedvezménnyel vásárolhatod meg a jegyed!
Jegyek kizárólag online érhetőek el, korlátozott számban.
Időpont: 2024. november 27. 18 óra
Helyszín: MOM Kulturális Központ
Promóció
A hordókat a nyári hónapokra napsütötte területre helyezték, miközben folyamatosan mérték a vizeik maghőmérsékletét. Ezen kívül vizsgálták a hordókat borító bőrök fényvisszaverési spektrumát, egy hőkamerával pedig rögzítették a bőrök hőmérsékletének napközbeni változását. Mindeközben egy beépített meteorológiai állomás ötpercenként regisztrálta a szélsebességet, a léghőmérsékletet, valamint a csapadékmennyiséget.
Az ELTE közleményben összefoglalta tapasztalataikat:
"A terepi mérési eredmények kiértékelése után kiderült, hogy mindig a fekete bőrrel burkolt hordó maghőmérséklete volt a legmagasabb, a fehér bőrrel borított hordóé a legalacsonyabb, a homogén szürke és zebracsíkos hordók maghőmérséklete pedig e két szélsőérték közé esett.
Ami egyértelműen eldöntötte a zebracsíkok hűtő hatásáról folytatott régi polémiát, azon eredmény volt, hogy a zebracsíkos és a szürke hordók maghőmérsékletei között nem volt szignifikáns különbség, függetlenül a léghőmérséklettől és szélsebességtől.
A szürke hordók megközelítően ugyanannyi napfényt nyeltek el, mint a csíkos hordók. Ha tehát a feltételezett konvektív légörvények bizonyos meteorológiai viszonyok között ki is alakulnak a zebracsíkok fölött, ezen örvények hűtő hatása minimális, és nem képes kompenzálni - hűteni - a zebrabőr fekete csíkjainak nagy fényelnyeléséből eredő melegítő hatását."
Mitől védenek valójában a csíkok?
Az ELTE és a Lundi Egyetem kutatói korábban már erre is megadták a választ: míg egyesek szerint a csíkok elősegítik a rejtőzködést a ragadozókkal szemben, addig mások szerint a párválasztásnál játszik szerepet. Nos, ehhez képest kiderült, hogy a keskeny csíkok kimondottan taszítják a vérszívókat, különösen a bögölyféléket.
Horváth Gábor, az ELTE Biológiai Fizikai Tanszékének docense szerint a vízről visszatükröződő fény egy úgynevezett vízszintesen polarizált fény, ami vonzza a legyeket, merthogy ez alapján tájékozódnak, hogy hol érdemes párosodniuk, majd lerakni petéiket. "Arra a következtetésre jutottunk, hogy a zebra a törzsfejlődés során azért tett szert erre a keskeny csíkozású testmintázatra, hogy minél jobban elkerüljék őt a vérszívók" - olvasható a tanulmányban.
Nézd meg ezt is - Annyira emberi a macska arca, hogy mindenki azt hitte, Photoshop
Valkyrie, a két hónapos Maine Coon kiscica az internet új szenzációja - ha ránézel, rögtön megérted, hogy miért. A macska arca borzongatóan hasonlít egy emberi archoz, valószínűleg a fejformája, az arcfelépítése és a kifejező tekintete miatt.
OLVASD EL EZT IS!
- katasztrófa
- csernobil
Ijesztő dologra szoktak rá a csernobili farkasok: a kutatók sem tudják, mit okozhat
- érdekesség
- tudomány