Az egyik legkülönlegesebb balatoni szikla: különös áldozati hely volt Zamárdiban

Szamárkő. Így nevezik, de nem formája miatt, hanem egy szép, vallásos vonatkozású legenda miatt, azt a követ, mely egy Zamárdiban, annak is a nyugati felén található, különleges, hullámos felületű szikla.

A vallásos legenda szerint a kőnél Jézus és szülei jártak szamárháton egykor, a szamár patája nyoma pedig ma is látszik a kő felszínén. A gyermek Jézus és a szamár is odakapott a kőhöz egy fűcsomó után, innen ered a név.

A Szamárkő története

Létezik egy történelmi megközelítés is, mely szerint Szamárkő több ezer éve áldozati helyszín lehetett. 1942-ben dr. Margittay Richárd villatulajdonos végeztetett ásatásokat a kő körül. A régészeti feltárások során találtak is apró istenszobrokat, idolokat, törött cserépedényeket a helyszínen. Ezek egy része a megyei múzeum tárlatába került, melynek utódja ma a Rippl-Rónai Megyei Hatáskörű Városi Múzeum.

A kő a honfoglalás idején és attól fogva határjelölő sziklaként hasznosult. Az Árpád-korban ördögkő volt a neve, innen kapta később a hegy is az Ördögkő-hegy nevet, de idővel az ördög szót elhagyták, és maradt a Kő-hegy elnevezés. Az 1900-as években a terület legelőként szolgált a zsellérek állatai számára.

A több ezer évvel ezelőtti varázslatok nyomaként még ma is látható egy kialakított mélyedés, ahol a rituálék végzéséhez tüzet rakhattak. Egy kör alakú, faragott követ, melyet szintén a szertartások során használhattak, ma déli irányból, a sziklához támasztva láthatunk. Valószínűleg termékenységvarázslatot végezhettek itt, és áldozatot is mutathattak be, de az nem ismert, pontosan milyen nép tette mindezt. Állat- és növényáldozataikat a tűzbe dobhatták. A rituálé a pogány istenanyának és a napistennek szólhatott.

Az ismeretlen nép után a vaskorban kelta csoportok is lakták a területet, akik földvárakat építettek a Szamárkő köré. A kelták a Kárpát-medence nyugati részén éltek, és keveredtek a helyi őslakosokkal, kereskedelmi és katonai útvonalakat fenntartva. Ittlétük alatt a népek szokásai egymásra erős hatással voltak, ezt egyes régészeti leletek alapján és a temetkezési szokások alapján is megállapították.

Népi legendák ugyancsak fűződnek a Szamárkőhöz. Az egyik szerint a követ a tihanyi vulkán dobta át ide. Ebben van is némi igazság, ha csak annyi is, hogy valóban vulkáni működés hozta azt létre. A feltörő forró gázok és gőzök hatására keményedett a homok homokkővé, így keletkezett a szikla.

Egy másik monda szerint a kő az özönvíz árjával került oda, ahol van. Azt is mondják, hogy a követ emberi kéz hozta, mégpedig a keresztes vitézek a Szentföldről valamikor réges-régen.

A Szamárkőhöz a vasútállomástól a sárga és piros turistajelzések követésével a legkönnyebb eljutni. Aki a Balatonnál jár, annak kár lenne kihagyni a legendák övezte több ezer esztendős sziklát.

Mit örököltünk a neandervölgyiektől?

Az ismeretlen pogány néptől áldozati színhelyet örököltünk, a neandervölgyiek külső vonásaikat hagyták ránk: ezek ma is felfedezhetők, tükröt elő!

(Képek: Getty Images Hungary, Indafotó/klari50.)

• balaton
• legenda
• Terasz