2020, a szuperév: az emberiség sorsa múlhat rajta, hogy mi történik idén
A WWF szerint itt az idő a tényleges tettekre, hiszen talán ez az utolsó esély a változásra.

2020
beauty and style
Top olvasott cikkek

A január 21-24-ig tartó Világgazdasági Fórum éves találkozóján bejelentették: az öt legnagyobb globális kockázati tényező kizárólag környezeti fenyegetettségekből áll. A 2020-as "szuperévben" azonban minden eddiginél több lehetőség adott arra, hogy elinduljunk a megoldás útján. A WWF ennek szellemében New Deal for Nature and People elnevezéssel indította útjára új egyezményét.

A Világgazdasági Fórum 15. Globális kockázatok riportjában a gazdaságunkra leselkedő legnagyobb fenyegetéseket állították sorrendbe súlyosságuk szerint a szakértők. Most először fordult elő, hogy az első öt helyen kizárólag környezeti kockázatok találhatók. Ezek többsége az éghajlatváltozáshoz köthető, azonban legalább ugyanekkora probléma a természeti környezet folyamatos pusztítása.

Mértéktelen hanyatlás

Az eddigi pusztulás mértéke elképesztő: erdeink és korallzátonyaink felét már elveszítettük, a világ nagy folyóinak kétharmadára pedig gátakat építettünk. 1970 óta a vadon élő állatok populációi 60%-kal csökkentek, és jelenleg egymillió fajt fenyeget a kihalás. A biológiai sokféleség csökkenése és az éghajlatváltozás az emberiség számára is veszélyeket tartogat, azonban efelett gyakran elsiklunk.

Bár az extrém időjárási eseményekre az egész világ felkapja a fejét, arról már kevesebb szó esik, hogy milyen hatással van jólétünkre a talajromlás, a nem fenntartható mezőgazdasági és halászati gyakorlatok vagy az ökoszisztéma összeomlása. A minden eddiginél nagyobb ausztráliai bozóttüzekhez hasonló tragikus események a jövőben még gyakoribbá válhatnak.

- Az emberi túlfogyasztás olyan méreteket öltött, hogy az veszélybe sodorta a Földet. Sokkal gyorsabb ütemben használjuk el a bolygó természeti erőforrásait, mint ahogy azok újra tudnának termelődni, üvegházhatásúgáz-kibocsátásunk pedig folyamatosan nő - fejtette ki Marco Lambertini, a WWF főigazgatója.

- Sosem álltunk még ilyen közel ahhoz, hogy helyrehozhatatlan károkat okozzunk. Csak azonnali lépésekkel állíthatjuk helyre kapcsolatunkat a természettel. A következmények ugyanis beláthatatlanok, nemcsak a természet, de az emberiség számára is - tette hozzá.

A cikk az ajánló után folytatódik

Magyarország: eltűnt árterek, kiirtott erdők

A helyzet Magyarországon sem fest másként. Hazánk már korántsem tekinthető víznagyhatalomnak, ráadásul több víz hagyja el az országot, mint amennyi beérkezik. Eredetileg az ország területének körülbelül 23%-át érintették folyóink természetes árterületei, mára azonban hazánk folyóinak és természetes ártereinek több mint 90%-a eltűnt, ami a biológiai sokféleség nagymértékű csökkenését eredményezte.

Mindez olyan emberi tevékenységek eredménye, mint a gátak és víztározók építése, folyókanyarulatok levágása vagy a vizenyős területek lecsapolása és művelésbe vonása. Ráadásul felszíni vizeink kevesebb mint 20%-ának megfelelő az ökológiai állapota.

Az erdők is védelemre szorulnak: a túlzott mértékű fakitermelés évről évre pótolhatatlan veszteségeket okoz a természeti értékekben, amelynek mindannyian kárát látjuk. Csupán erdeink 4%-a az, ahol nincs rendszeres fakitermelés. A természetes, öreg erdők kimondottan fontosak a biológiai sokféleség szempontjából.

Ennek ellenére egyes erdőtípusok - például az alföldi tölgyesek - idős állományainak már a puszta léte is veszélyben van. A magyar társadalomnak viszont nemcsak a faanyagra van szüksége, hanem - megfelelő nagyságú területen - a sértetlenül megőrzött természet egy-egy darabjára is. A WWF Magyarország elemzése szerint a 180 évnél idősebb erdők területe országosan nem éri el az ezer hektárt, ami az erdőterületünknek kevesebb mint fél ezreléke.

- Magyarország rendkívül különleges természeti örökséggel bír, hiszen a Kárpát-medencében olyan növény- és állatfajok élnek, amelyek sehol máshol nem találhatók meg a világon. Ennek az örökségnek a megőrzése a mi felelősségünk, ezért nélkülözhetetlen, hogy a hazánkban működő vállalatok is jelentős részt vállaljanak az ökológiai lábnyom csökkentésében, és a természeti világ fenntartásában - mondta Sipos Katalin, a WWF Magyarország igazgatója.

2020 - esély a változásra

A WWF más szervezetekkel együtt arra hívja fel a politikai és üzleti döntéshozók figyelmét, hogy ne hagyják ki a 2020-as szuperévben rejlő utolsó lehetőséget arra, hogy helyreállítsuk a természethez fűződő viszonyunkat, és biztosíthassuk a fenntartható jövőt.

Idén megállapodás születik többek között a biológiai sokféleség új keretegyezményéről, az éghajlatváltozás elleni fellépésről, de az óceánok védelmével kapcsolatban is új döntések várhatók, a Fenntartható Fejlődési Célok keretében pedig a környezeti ügyekkel kapcsolatos kötelezettségvállalás megújításáról tárgyalnak.

A WWF 2020-ban indította útjára a New Deal for Nature and People elnevezésű egyezményt, amely olyan átfogó, ambiciózus és tudományos alapokon nyugvó, mint a 2015-ös párizsi éghajlatvédelmi egyezmény. Az egyezmény célja, hogy 2030-ig elérjük a nulla nettó élőhelyvesztést, globális ökológiai lábnyomunk 50%-os csökkentését, valamint a nulla fajkihalást. Ennek keretében az országoknak számos döntést kell meghoznia a természetvédelem terén, és egyúttal komoly kötelezettségvállalást is jelent.

A davosi találkozón a WWF is jelen van, és arra kéri a kormányokat, az üzleti élet szereplőit, a civil társadalmat és más érdekcsoportokat, hogy 2020-ban közösen álljanak ki a New Deal for Nature and People mellett. A természetrombolás üzleti vonatkozása is megkérdőjelezhetetlen: az éghajlatváltozás és az ember által okozott ökoszisztéma-pusztulás évente 300 milliárd dollár veszteséget okoz globálisan.

Az éghajlat szempontjából fenntartható fejlődés azonban 2030-ig legalább 26 billió dollár gazdasági haszonnal járhat, a fenntartható mezőgazdaság és az erdővédelem pedig évi 2 billió dollár hasznot hozhat.

Fotók: Getty Images

Különös jelenetek a zacskók betiltása után

Thaiföldön januártól betiltották a műanyag zacskók gyártását és árusítását. Ez a mindennapi életben egyelőre kihívásokat teremt, de a bolygó érdekében mindenki igyekszik alkalmazkodni a helyzethez a saját módszereivel. Mutatjuk a legjobb ötleteket.

Ezt is szeretjük