Ezért nem látni már pelikánt Magyarországon: nagyon szomorú oka van

21 éve ünnepeljük február 2-án a Vizes Élőhelyek Világnapját. De mit is jelent ez pontosan, és miért olyan fontosak ezek a területek társadalmunk számára? A WWF adatai szerint a vizes élőhelyek közel 90%-a eltűnt. A folyók és a vizes élőhelyek megmaradt területei pedig hazánkban is veszélyben vannak, minek következtében már számos egykor gyakori faj nem található meg Magyarországon: többek között a pelikán és a viza. Mit tehetünk?

1971. február 2-án Iránban, Ramsar városában elfogadták a nemzetközi Ramsari Egyezményt, melynek lényege, hogy a részt vevő kormányok felelősséget vállaltak a nemzetközi jelentőségű vizes élőhelyek védelméért. Az egyezmény aláírásának évfordulóján, 1997 óta tartjuk a Vizes Élőhelyek Világnapját.

Egyes fajok is eltűnnek

A vizes élőhelyek átmenetet képeznek a szárazföldi és folyóvízi vagy tengeri élőhelyek között. Lehetnek folyóvizek és tavak partján lévő, állandóan vagy időszakosan vízzel borított területek, de a vízfolyásoktól és tavaktól távol lévő mocsaras, ingoványos területeket is ide soroljuk. Természetesen és mesterségesen létrejött víz borította élőhelyek egyaránt lehetnek vizes élőhelyek.

Hazánkban ezek számos formában fellelhetők: a lápok, mocsarak, folyók ártéri élőhelyei, sekély tavak, holtmedrek és a szikes tavak is ide tartoznak. Az emberi tevékenység következtében a Föld vizes élőhelyeinek 87%-a elpusztult az utóbbi századokban, arányuk csak az elmúlt negyven évben 30%-kal lett kevesebb. A vizes élőhelyeken élő fajok populációi világszerte megdöbbentő mértékben, 81%-kal csökkentek.

A Duna a forrástól a torkolatig egykori ártereinek mintegy 68%-át elveszítette, a Tisza hossza pedig alig kétharmadára rövidült. A legújabb eredmények szerint Magyarországon a vízfolyások és tavak csupán 12%-ának megfelelő az ökológiai állapota. A hazai folyók természetes árterületei eredetileg az ország közel 23%-át érintették, mára ennek több mint 90%-a elpusztult.

Emiatt számos ritka, ikonikus faj tűnt el. A halfajok közül ilyen a viza és a sőregtok, míg a vizes élőhelyekhez köthető madarak közül már nem fészkel nálunk a rózsás gödény - más néven pelikán -, a borzas gödény, a tavi cankó és a kékcsőrű réce sem. A daru és az énekes hattyú rendszeresen költött hazánkban, ma már mindkét fajból összesen egy pár található az országban.

Víz: az élet forrása

A folyók és az őket kísérő hullámterek, valamint a vizes élőhelyek azonban nemcsak az állatok és növények számára fontosak. A folyószabályozások előtt a hazai lakosság hasznára is váltak: a horgászat és a halászat, az ártéri legeltetés, a gyümölcsösök, rétek és kaszálók vízigénye csak néhány példa a sok közül. A szabályozásokat követően azonban radikálisan átalakult kapcsolatunk a folyókkal.

Romlottak az adottságok, de új lehetőségek is megjelentek: teret kapott az ivóvíz-szolgáltatás - Magyarországon négymillió ember fogyaszt parti szűrésű vizet -, a rekreációs és szabadidős tevékenység és az ökoturizmus. Ha azonban a folyók állapota tovább romlik, és elvesznek a természetes partszakaszok, holtágak és mellékágak, akkor az emberek számára nyújtott előnyök is eltűnnek.

Milyen veszélyek fenyegetnek?

A vizes élőhelyek hiánya nagyban növeli a társadalom sérülékenységét a szélsőséges természeti hatásokkal szemben. A folyók vize ma már a mellékágakba és holtágakba is egyre ritkábban jut el. Ahová pedig nem ér el a folyók vize, ott egyre több gondot okoz a csökkenő talajvízszint, a szárazabbá és melegebbé váló időjárás, a vízhiány és az aszály. A folyók szabályozása miatt alig kétszáz éve zajló drámai változásokkal még a bámulatos alkalmazkodó-képességű folyók és vizes élőhelyek sem tudták tartani a lépést. Helyreállításuk az emberek előtt álló feladat.

Hallasd a hangod, és élj tudatosan!

A vízfolyásokat számos olyan fejlesztés fenyegeti, mely állapotuk romlását eredményezi. Mit tehetünk annak érdekében, hogy ezt megakadályozzuk? Amellett, hogy egyéni vízhasználatunkra odafigyelünk, aktív állampolgárként szót emelhetünk a vizes élőhelyeket károsító tevékenységek ellen - legyen szó vízszennyezésről, a vizek lecsapolásáról vagy a vízparti élőhelyek tönkretételével járó munkálatokról.

Európában több helyen terveznek például vízerőműveket építeni - többek között a Dráván Horvátországban, valamint a Murán Szlovéniában -, ami visszafordíthatatlan károkat okozna a folyók és árterük gazdag élővilágában. Bár a vízenergiát természeti adottsága alapján megújuló energiaforrásnak tekintik, sok káros hatása van a folyókra, ezért megújuló jellege ellenére a természetromboló energiaforrások egyike. A Murára tervezett vízerőművek építésének megakadályozására a WWF és partnerei petíciót indítottak, melyet ezen a linken bárki aláírhat.

• környezetvédelem
• folyó
• víz
• vizesélőhelyek világnapja
• állatvilág
• természet
• Terasz