A katasztrófák 90%-a vízhez kötődik: még több extrém időjárási eseményre számíthatunk

A vizesélőhelyek kiemelkedő szerepet játszanak a változékony időjárás hatásainak mérséklésében. Az édesvizek létünk alapját jelentik, mégis hagyjuk, hogy állapotuk egyre romoljon. Február 2-án tartjuk a vizesélőhelyek világnapját. Megóvásuk Európában és hazánkban is kiemelten fontos feladatunk, hiszen az éghajlatváltozás következményeként a természeti katasztrófák gyakorisága 35 év alatt több mint a duplájára nőtt - a katasztrófák 90%-a vizekhez kötődik, a jövőben pedig még több extrém időjárási eseményre számíthatunk.

Ennek ellenére az ilyen területek egészségének megtartása vagy helyreállítása háttérbe szorul, és az édesvízi ökoszisztémák a legveszélyeztetettebbek bolygónkon. - Az utóbbi századokban az emberi tevékenység következtében a Föld vizesélőhelyeinek 87%-a elpusztult, arányuk az elmúlt negyven évben 30%-kal lett kevesebb. 1970 óta a vizesélőhelyekhez kötődő gerinces fajok populációi 83%-kal zsugorodtak. Európában sem túl rózsás a helyzet: az európai vizesélőhelyeknek csupán a 40%-a egészséges - mondta Sipos Katalin, a WWF Magyarország igazgatója.

- Magyarországon a felszíni vizek kevesebb mint 20%-ának megfelelő az ökológiai állapota. Eredetileg az ország területének körülbelül 23%-át érintették a hazai folyók természetes árterületei, melyek több mint 90%-a elpusztult mára - ez természetesen a biológiai sokféleség nagymértékű csökkenését is eredményezte - folytatta.

Romboló emberi tevékenységek

Hogy hogyan jutottunk ide? Olyan emberi tevékenységeken keresztül, mint a gátak és víztározók építése, a folyókanyarulatok levágása vagy a vizenyős területek lecsapolása és művelésbe vonása. A lengyelországi Białka-folyó és ártere például - mely nem is olyan régen még kiemelkedő természeti szépséggel és vadvilággal büszkélkedhetett - megsínyli a nem fenntartható árvízkezelést. Egyik napról a másikra kotrógépek vették át az élővilág helyét, és a folyót felismerhetetlenné változtatták, számos védett, ritka fajt veszélybe sodorva ezzel.

Az Isonzó folyó és vízgyűjtője egy azon kevés területek között, ahol a márványpisztráng - Salmo marmoratus - él. Hegyi folyóként az Isonzó kedvező a vízerőművek telepítésére, ami viszont - bár zöld energiaforrást biztosít - rendkívül káros hatással van az élővilágra. A természetromboló hatás ellenére a folyó medencéjében számos kisebb vízerőmű található, ami látványosan átalakította a medence bizonyos részeit - ráadásul a folyón további vízerőművek építése van tervben.

Hallasd a hangod te is!

Egyértelmű tehát, hogy vizeink állapota egyre romlik, ráadásul most veszélybe került a legfontosabb európai eszköz is, mely a vizek védelmére született: az Európai Unió egyik ambiciózus szabályozása, a Víz Keretirányelv került célkeresztbe - elképzelhető, hogy a vizek megóvása helyett döntéshozóink a szabályozás gyengítése mellett döntenek, aminek beláthatatlan következményei lennének.

Az Európai Bizottság társadalmi konzultáció keretében várja az állampolgárok véleményét a Víz Keretirányelvvel kapcsolatban 2019. március 4-ig - éppen ezért rendkívül fontos, hogy hallassuk a hangunkat, és minél több vélemény érkezzen. - A WWF olyan válaszokat készített elő, melyek a leginkább védik a jelenleg hatályos jogszabályt. Ez magyar nyelven ide kattintva érhető el. Itt bárki egy kattintással hozzájárulhat vizeink védelméhez - fejezte be az igazgató.

Van remény

Van azonban remény arra, hogy a vizesélőhelyeket érintő természetkárosító emberi tevékenységek mértéke csökkenjen. Bizakodásra ad okot például az Európai Bizottság friss döntése, mely szerint Spanyolországnak az Európai Bíróság előtt kell felelnie a Donana Nemzeti Park területén történt környezetkárosító tevékenységekért, valamint azért, mert nem volt képes a hazai jogszabályba ültetni az Európai Unió természet- és vízvédelemre vonatkozó irányelveit. A nemzeti park a vándormadarak egyik legfontosabb európai pihenőhelye, valamint a világ legritkább macskaféléje, az ibériai hiúz otthona.

A szlovéniai Mura-szakaszra tervezett vízerőművek ügye is pozitív fordulatot vett: a 2018. tavaszi választások után megalakult szlovén kormány az öt kormánypárt koalíciós megállapodásában rögzítette azt az egyezményt, mely szerint megvédik a Murát, és nem építenek vízerőműveket a folyón. Hazánkban horvát-magyar együttműködés keretében jelenleg is zajlik az Ó-Dráva-holtág rehabilitációja: a holtág elégtelen vízellátása miatt a környék élővilágának állapota romlott az elmúlt évtizedben. A 2018 őszén kezdődött terepi munkák eredményeként azonban magasabb lesz az átlagos vízállás, ezáltal a holtág és környezetének ökológiai állapota is javul.

Fotók: Getty Images; Wikimedia/lynxexsitu.es.

Ennyit változott a Föld az elmúlt években

Lelkes természetvédők azonban furfangosan továbbgondolták a tízéves kihívást, és rávilágítottak: a Föld élővilága talán soha nem szenvedett még annyit az ember pusztításától, mint az elmúlt években. 

• világnap
• vizesélőhelyek világnapja
• folyó
• tó
• természet
• természetvédelem
• környezetvédelem
• hasznos tippek
• emberi tevékenység
• Terasz