Így zajlott a világ első állásinterjúja - Ilyen kérdéseket tett fel Edison
Kevesen tudják, de Thomas Edison volt az első vállalatvezető, aki különböző tesztkérdésekkel szűrte az állásra jelentkezőket.
Sóbors
Ez is érdekelhet
Retikül
Top olvasott cikkek
-
01 -
02 -
03 -
04 -
05
Thomas Edison rendkívül termékeny feltaláló volt, több mint 2332 szabadalom köthető a nevéhez. Egy dologra azonban nem kapott, pedig alapjaiban határozta meg mai modern társadalmunkat: ez pedig az állásinterjú.
A tudós vállalata, a Thomas A. Edison Rt. több mint tízezer alkalmazottat foglalkoztatott több tucatnyi cégnél. Természetesen Edison olyan dolgozókat akart, akik sok információt meg tudnak jegyezni, és jó üzleti döntéseket hoznak. Ennek érdekében kidolgozott egy kérdőívet, amivel könnyebben felmérhette a jelentkezők tudását és személyiségét.
A világ első állásinterjúja
Edison a 19. század végén kezdte el tesztes módszerben szűrni az álláskeresőket. A kérdések nagyon specifikusak voltak, idővel azonban továbbfejlesztette az ötletet, és olyan kérdéseket is beillesztett, amik nem kapcsolódtak közvetlen az álláshoz.
Fotó: Keystone / Getty Images Hungary
A kérdések mellett különböző próbák elé állította a kutatóasszisztenseket. Bizonyos interjúk során például levest tálalt nekik, hogy lássa, az interjúalanyok megízesítik-e azt, mielőtt megkóstolnák. Akik ezt megtették, automatikusan kizárásra kerültek, mivel ez arra utalt, hogy hajlamosak feltételezések alapján működni, hiszen azelőtt döntöttek, hogy megkóstolnák a levest.
1921-ben bemutatta az Edison-tesztet, ami egy több mint 140 kérdésből álló tudáspróba volt. A kérdések a munkakörtől függően változtak, a mezőgazdasági jellegűektől kezdve (például: Honnan származik az aszalt szilva?) a kereskedelmi kérdésekig (például: Melyik városban készülnek a kalapok és cipők?). Miután a kérdőív egy példánya kiszivárgott a The New York Timeshoz, Edisonnak többször is meg kellett változtatnia azt, hogy a jelentkezők ne tudjanak csalni.
Miért félünk attól, amit nem ismerünk?
Hogyan formálja a mesterséges intelligencia a mindennapjainkat?
A Femina Klub októberi vendége Rab Árpád trend- és jövőkutató lesz, akivel Szily Nóra, az estek háziasszonya többek között a mesterséges intelligencia rejtelmeiről beszélget. Vajon hogyan fog alakulni a világunk a mesterséges intelligencia térhódításával? Milyen szerepe lesz az AI-nak mindennapjainkban?
További részletek: feminaklub.hu/
Jegyek kizárólag online érhetőek el, korlátozott számban.
Időpont: 2024. október 24. 18 óra
Helyszín: MOM Kulturális Központ
Promóció
Az állásinterjúk különösen nehezek voltak akkoriban: 90%-os teszt kellett a sikeres vizsgához, ez 1921 októberéig 718 jelentkező közül mindössze 32-nek sikerült. A teszten még Edison fia, Theodore, sőt maga Albert Einstein is megbukott.
Az 1920-as években megnőtt a főiskolai végzettségűek száma a munkaerőpiacon, ezért fokozódott a szakképzett munkaerőért folyó verseny. Edison stratégiája, miszerint a jelentkezőket személyiségük és alkalmasságuk felmérése érdekében kell kérdezgetni, akkoriban innovatívnak számított, és ma is bevett gyakorlat - bár a munkáltatók már egészen más kérdéseket tesznek fel, mint az aszalt szilva eredete.
Miért nem mosolyognak soha a régi fotókon? Nem a szomorúság miatt néztek olyan szigorúan
A régi fotókon többnyire faarcú embereket látni. Most eláruljuk, mitől olyan kísértetiesek ezek a képek.
Elolvasom(Képek forrása: Getty Images Hungary)
OLVASD EL EZT IS!
