Nem csak fehér vikingek léteztek: téves kép él a fejekben vörös hajú harcosokról
Izgalmas téma a vikingek élete, de körüllengik a sztereotípiák.
Az új történelmi témájú filmek rendezői gyakran régészeket és történészeket kérnek fel, hogy minél hitelesebb képet mutathassanak a vikingekről, miközben a „Thor: Szerelem és mennydörgés” szereplői óriás kecskék vontatta hajón száguldoznak az űrben.
Hollywood gyakran egészen szélsőséges módokat választ ugyanannak a témának a feldolgozására, de általános trenddé vált, hogy a történelmi témájú filmek kezdik maguk mögött hagyni a felesleges sztereotípiákat. A még ma is élő mítoszokat veti tűzre a National Geographic október 2-án bemutatkozó, „Vikingek: A dicsőségtől a bukásig” című sorozata is. A premier kapcsán öt sztereotípiát teszünk a helyére.
Fosztogató vademberek
Az első nagyobb sikerű „Vikingek” című film Kirk Douglas főszereplésével 1958-ban készült és a skandinávokat kizárólag az alkoholnak és a brutalitásnak élő, nevetséges barlanglakó ősemberekre jellemző ruhákban ábrázolta. Az elmúlt két évtizedben azonban igyekeznek a filmgyártók visszatérni a történelmi hitelességhez. Hiszen az északi népek valójában bonyolult társadalmi szerkezetben éltek, aktív diplomáciai és kereskedelmi kapcsolatokat ápoltak más országokkal és sok esetben modernebb felfogással álltak a világhoz, mint a keresztény királyságok.
Női harcosok
A 2010-es években berobbant „Vikingek” című sorozat egyértelmű álláspontra helyezkedett ebben a témában Lagertha, a Vikinges legendás királynője és pajzsszüzei megjelenítésével. Ahogy az lenni szokott, a valóság sajnos nem ilyen egyértelmű.
A skandináv kultúrkör világképébe tény, hogy belefért a „harcos nő” képzete, ezt igazolják a mitológia harcos szüzei, a felfegyverzett valkűrök, illetve az izlandi hősi történetek, a sagák szereplői is. Olyan sírkamrát is tártak már fel régészek, amelyben egy nő köré számos fegyvert helyeztek. Azonban a csekély tárgyi bizonyíték, és a történetírók említéseinek hiánya miatt, nagy eséllyel nem volt jellemző, hogy a nők nagy számban harcosnak álltak volna.
Minden skandináv viking, minden viking skandináv
Több filmben és sorozatban jelennek meg fekete, vagy ázsiai színészek is a skandinávok között. Ez meglepő, de nem feltétlenül légből kapott ötlet. A viking szó valójában egy tevékenységet jelentett, a rablóhadjáratokban résztvevő tengeri kalózokra használták. A skandinávok legtöbben viszont nem lóbáltak baltákat távoli országok tengerpartjain, hanem földet műveltek, halásztak, kézműveskedtek és kereskedtek.
Eközben utazásaik során körülbelül 40 korabeli kultúrával érintkeztek. Így alakult, hogy nyugaton sok fríz, angolszász és frank harcos, keleten pedig sok szláv élt a lehetőséggel és állt vikingnek. A befogadó kultúrára legjellemzőbb példa az Írországban és Izlandon is aktív rabszolgakereskedő „fekete viking”, aki mongoloid felmenőkkel rendelkezett.
Irány Valhalla!
Nincs olyan vikingekről szóló film, vagy sorozat, ahol a szereplők ne vágynának arra, hogy csatában essenek el és ezt követően csatlakozhassanak őseikhez a túlvilágon. A hősi halál után hajóba teszik őket, körbe rakják fegyverekkel, meglocsolják olajjal és a folyón leeresztve jöhet a lángoló nyíl.
Ezzel szemben a vikingek kulturálisan és lakóhely szerint is rendkívül változatos módon temetkeztek. Izlandon például nemhogy ilyen nagyszabású elit temetkezésre, de még hamvasztásra sincs egyetlen példa sem, a helyiek kizárólag az elhantolást gyakorolták.
A változókorról tabuk nélkül - Hogyan küzdj meg az életközepi válsággal nőként?
Iványi Orsolya, a menopauzaedukáció egyik legnagyobb hazai szószólója, tabuk nélkül beszél a változókor testi-lelki kihívásairól, és arról, hogyan élhetjük meg ezt az időszakot, mint új kezdetet. A Femina Klub novemberi előadásán hasznos tanácsokat kaphatsz az életközepi krízisek kezelésére, és megtudhatod, hogyan értelmezhetjük újra önmagunkat, karrierünket és kapcsolatrendszerünket.
További részletek: feminaklub.hu/
Jegyek kizárólag online érhetőek el, korlátozott számban.
Időpont: 2024. november 27. 18 óra
Helyszín: MOM Kulturális Központ
Promóció
A Thor – Odin – Loki szentháromság
Amióta a Marvel már elsősorban nem a képregényeket, hanem a Hollywood legnagyobb mozisikereit jelenti, mindannyian tudjuk, hogy a vikingek isteneit Odin vezeti, az ő fiai a kigyúrt Thor és a folyton bajt keverő Loki. Valójában, ahogy a temetkezési szokások, úgy a vallás gyakorlása is alaposan eltért a skandináv kultúrkörben.
Az istenek neveit őrző településnevek alapján Izland szigetén úgy tűnik, nem tisztelték Odin főistent, míg Dániában a mitológiai történetekben keveset szereplő Tyr hadisten, Norvégiában pedig a Ull istenség kultusza volt népszerű. Loki karaktere viszont a filmekhez képest is egészen extrém az északi mitológiában, érdemes utánaolvasni!
Meglepő dolog derült ki a vikingekről: mégsem voltak annyira skandinávok, mint hittük
DNS-vizsgálattal állapították meg, hogy a vikingek nem is annyira északiak, mint eddig vélték.
Meglepő dolog derült ki a vikingekről: mégsem voltak annyira skandinávok, mint hittük
DNS-vizsgálattal állapították meg, hogy a vikingek nem is annyira északiak, mint eddig vélték.
ElolvasomKépek: Getty Images Hungary