Ismét a gazdagok jártak jól

Mivel a kormány és a Bankszövetség lerövidítette a határidőket, így a végtörlesztést választók közül december közepe után csak azok élhetettek a lehetőséggel, akiknek már a rendelkezésére állt a pénz. Velük szemben pórul jártak mindazok, akik lakásuk eladásából vagy forinthitelből oldották volna meg a végtörlesztést.

A kormány és a Bankszövetség december 15-én állapodott meg a devizahitelesek további sorsáról. A megállapodás egyik elemeként a végtörlesztésnél a korábbi, február végi határidő helyett január 30-át szabták meg az igazolások bemutatásának határidejeként. Pontosabban, eddig kell az adósoknak hitelt érdemlően bizonyítani, hogy rendelkezik a kellő fedezettel, vagy legalább egy hitelígérvénnyel.

A végtörlesztésre az adósoknak három lehetősége van: aki rendelkezik a pénzzel, azok egyszerűen kifizeti a hitelt. Akit viszont nem vet fel a pénz, az választhat: vagy eladja egy ingatlanját, vagy forinthitelt vesz fel, és abból fedezi a végtörlesztést.

A probléma, hogy a határidő lerövídítése miatt a szegényebbek lehetőségei még jobban beszűkültek: a bankok a lakáseladások adásvételi szerződéseit nem fogadják el, a forinthitelért folyamodókat pedig a beszámolók szerint elutasítják.

Egy olvasónk arról tájékoztatott, december 15-e után kereste fel bankját hitelért, ahol azt mondták, nem tudják garantálni, hogy a január végi határidőig megkapja a pénzt. Az átfutási idő ugyanis akár három hónap is lehet.

Binder István, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének szóvivője a három hónapot túlzónak tartja, megerősítette ugyanakkor, hogy a hitelbírálati eljárás időigényes, akár több hetet is igénybe vehet. - A bank is a pénzét kockáztatja - tette hozzá a szóvivő.

- Lesznek, akik az utolsó időszakban nem tudtak hitelkérelemmel élni, de a korábban hitelért folyamodók között is voltak, akiket elutasítottak A panaszok zöme arról szól, hogy a bankok halogatják a hitelbírálatot, újabb adatokat kérnek be, vagy azt mondják, hogy kaphat hitelt az illető, aztán mégis elutasítják - avatott be a szóvivő, hozzátéve, hogy a devizahiteleseknek négy hónap állt rendelkezésre a végtörlesztéshez.

A 60 napos határidőt 30-ra csökkentő megállapodás a következőképpen született meg: a Bankszövetség 2011. november 17-én elküldte a kormánynak a javaslatait, majd egyeztetés kezdődött, ennek fejleményeként írták alá december 15-én.

Hogy kinek az ötlete volt a határidő csökkentése, és mit akartak elérni vele, az volt-e a cél, hogy minél kevesebben végtörleszthessenek, nem lehet tudni. A Nemzetgazdasági Minisztérium választ ígért kérdésünkre, ám az cikkünk megjelenéséig nem érkezett meg.

A megállapodástól függetlenül, sőt, azt megelőzően egyébként már több bankról lehetett tudni, hogy nem ad forinthitelt. A helyzet januárra fokozódott, a második héten már csak az OTP jelentett ez alól kivételt.

Megkérdeztük a PSZÁF-et, hogy mit lehet tenni. A felügyelet válaszából kiderül, a bankoknak nem kötelező forinthitelt adni. A felügyelet közölte: a napokban adtak ki állásfoglalást az adásvételi szerződés - vagy egyéb fedezetek - elfogadhatóságáról a fix árfolyamú végtörlesztési képesség 2012. január 30-ig történő igazolásáról.

A PSZÁF az állásfoglalásban leszögezte: a törvény két feltétel megléte esetén teszi kötelezővé a hitelintézetek számára, hogy befogadják a végtörlesztési fedezetet. Az egyik a bankszámlán meglévő készpénz, a másik, ha az adós rendelkezik egy hitelintézet végleges és visszavonhatatlan - hitelkiváltó hitelre vonatkozó - hitelígérvényével.

A törvény által előírtakon túl a hitelintézeteknek lehetősége, jogosultsága van arra, hogy egyéb fedezeteket is elfogadjanak január 30-án, például akár egy adásvételi szerződést is. Ez a hitelintézetek saját kockázatelbírálásától függ, törvény nem tiltja e fedezetek elfogadását. Kérdés ugyanakkor, hogy egy adásvételi szerződést ugyanolyan biztonságosnak tekint-e el egy hitelintézet, mint a törvényben említett két fedezetet.

• hitel
• pénzügy
• devizahitelesek
• pszáf
• végtörlesztés
• Terasz