Vállalnád, hogy egyetlen napra vega leszel? Már ennyivel is sokat tehetsz a Földért

Október elseje a vegetarianizmus világnapja, és közvetlenül ezt követi az erőszakmentesség, valamint az állatok világnapja is. Tökéletes időszak, hogy az ember kissé átértékelje, mi kerül a tányérjára, az milyen hatással van a szervezetére és a környezetére.

A vegetarianizmus kérdése évezredek óta foglalkoztatja az embereket. Nagy gondolkodók, vallási tanítók, művészek és kutatók vallották magukat etikai és intellektuális okokból vegetáriánusnak, mint például Pitagorasz, Assisi Szent Ferenc, Platón, Wagner, Leonardo da Vinci, Albert Schweitzer, Lev Tolsztoj, Vincent Van Gogh, vagy éppen Albert Einstein.

Egy kis vega-történelem

A vegetarianizmus áthatotta nemcsak a keleti világvallások gyakorlóinak életét, hanem a keresztény szerzetesek körében is elfogadott volt, éppen Isten és a teremtett világ iránt érzett tisztelet és csodálat által. A századelőn még teljesen természetes volt, hogy a családok hetente egyszer, hétvégén fogyasztottak hústermékeket, és a hét nagy részében vegetáriánus módon táplálkoztak, megtartották az éves nagyböjtöt, úgy húsvétkor, mint az ortodox vallási irányokban karácsonykor.

Az élelmiszeripar és az áruházláncok robbanásszerű növekedésével, a gyorsételek elterjedésével azután mindennapossá vált a húsfogyasztás a fejlett országokban, és ezzel egy időben egyre nagyobb számban elterjedtek a szív- és érrendszeri, valamint az emésztőszervi megbetegedések. A húsmentes hétfő mozgalom igyekezett rést ütni a pajzson, és legalább heti egynapos húsmentes böjtöt javasolt követőinek.

Egyre népszerűbb a húsmentes

A jóga, az egészséges életmód terjedésével a húsmentesség még népszerűbbé vált, sokakban felébredt a vágy, hogy akár egész évben vegetáriánus módon táplálkozzanak. A nők részéről ennek nem ritkán olyan okai voltak, mint a gyorsabb fogyás, a szép bőr és a csinos alak fenntartása. A keleti filozófiák, mint például a védikus bölcsesség megismerésével és terjedésével viszont egészen új távlatok nyíltak a vegetáriánus táplálkozásban.

Napjainkban sorra nyílnak a vegetáriánus és a tisztán vegán éttermek, egyre többen és többen táplálkoznak erőszakmentes módon, azaz úgy, hogy semmilyen élőlénynek se okozzanak fájdalmat. Az ezredfordulóra mindez vegán, tisztán növényi forradalommá nőtte ki magát, az élő ételek megkedvelésével, az egészséges életmód iránti igény növekedésével, az új ízek iránti fogékonysággal igazi gasztronómiai és kulturális forradalom alakult ki.

Bár sokan nem tudják: a vegetáriánus étrend csaknem minden vallási irányzat alapvető tanítása és elvárása, az indiai kultúrának, - amelynek olyan jeles képviselői voltak vegetáriánusok, mint Mahatma Gandhi vagy Szvámi Prabhupáda - pedig egyenesen az alapkövét jelenti az ahimszá alapú étkezés, vagyis az erőszakmentesség elvét megcélzó vegetáriánus életmód.

A vegetarianizmusnak négy típusa létezik: a lakto-vegetáriánusok tejterméket fogyasztanak, a lakto-ovo-vegetáriánusok tojást és tejterméket is, az ahimszá-vegetáriánusok csak erőszakmentes gazdálkodásból származó tejterméket fogyasztanak, míg a vegánok táplálékát tisztán növényi alapanyagok jelentik.

Bármely verzióját, mélységét is választja valaki a vegetáriánus táplálkozásnak, egy bizonyos: komoly szívességet tesz önmaga, környezete és a Föld számára, ha csak rövid ideig is nélkülözi a hús fogyasztását.

Érvek a húshagyó életmód mellett

1. Erőszakmentesség, a legfontosabb etikai elv

A vegetáriánus étrend bevezetésével teljesíthető azt a morális erkölcsi elv, amelyet a Biblia Ne ölj! parancsa foglal össze a legtömörebben. Mivel minden élőlény ugyanolyan lélek, amelynek a test a szolgálati autója, nem nevezhetjük jogos igénynek az állatok húsukért való elpusztítását. Ha pénzt fordítunk ezekre a termékekre, a húsipar és a vágóhidak támogatásával magunk is a pusztítás résztvevőivé válunk.

Csak az USA-ban naponta 55 millió állatot mészárolnak le táplálkozás céljából. Ez egy szinte felfoghatatlan, sokkoló adat. Világszerte ennek sokszorosával kell számolni. Több tízmilliárd gyilkosságot követ el az ember más érző élőlények, sertések, szarvasmarhák, szárnyasok, halak és más élőlények ellen. Nem nevezhető ez békés világnak. Az erőszakmentesség elve ott kezdődik, hogy nem árt az ember senkinek.

2. A természeti környezet aktív védelmezése

A húshagyó étrend a természeti környezetet megóvásában is segít. A hús fogyasztása ugyanis három zónában pusztítja bolygót: az állattartás a klímagázok 51%-ának kialakulásáért felelős, így a legnagyobb pusztítója környezetünknek. Ugyanakkor 20-szor annyi földterületet követel, mintha növényi étrenden élő embereket szeretnénk ellátni.

Földünk 30%-án, nagyjából az ázsiai kontinens méretű területen kizárólag állati takarmány termelése folyik, a vágóállatok felhizlalására. A takarmánytermeléshez bevonni kívánt földterületek végett a bolygó védett, zöld zónái, esőerdői és érintetlen természeti kincsei napról napra tűnnek el a Föld felszínéről, ahogy bevonják azokat a termelésbe.

Mindeközben a húsipar az ivóvizek felhasználására is kriminális hatással van. Az emberi fogyasztásra alkalmas ivóvizek 60%-át az állattartásban használják fel, a marhahús megtermeléséhez például 200-szor annyi vízre van szükség, mint ugyanannyi búza előállításához.

3. Húsmentességgel az egészségért és szépségért

A vegetáriánus étrendet mindig a szakmai ajánlásoknak megfelelően, okosan kell összeállítani, elengedhetetlen a hüvelyesek, a gabonafélék, az olajos magvak, a zöldségek és gyümölcsök bőséges fogyasztása, az étrend változatossá tétele. Kerülni kell a szénhidrátcsapdákat, vagyis a rizs és burgonya, valamint az édességek túlfogyasztását, ami akkor fordulhat elő, ha valaki nem ismeri még a vegetáriánus étrend sokszínűségét.

Vashiány vegaként?

Vegetáriánusként sem jelenthet problémát a vashiány, ha ezeket a növényeket iktatod be az étrendedbe.

A húshagyó diétát az orvostudomány korábban a szív- és érrendszeri betegségek kialakulásakor, emésztőrendszeri megbetegedéseknél vagy rákos elváltozásoknál javasolta, ma már egyre inkább elfogadott nézet, hogy a legtöbb kóros állapot javítható vegetáriánus ételek fogyasztásával. A legfontosabb azonban a prevenció.

A lakto-vegetáriánus és vegán étrendet követők arról számolnak be, hogy erőnlétük kiváló, könnyebbek, fittebbek, bőrük és hajuk sokkal fényesebbé, szebbé, teljes külső megjelenésük pedig üdévé és fiatalossá vált. A vegetáriánus világnap ezért kiváló alkalom arra, hogy legalább egy napra az évben bárki vegetáriánussá változzon.

• vegetáriánus
• világnap
• ünnep
• étkezés
• étrend
• Terasz