Ilyen ruhát viseltek a nők 2 ezer éve: mocsár őrizte meg az utókornak a vaskori testet

Mai nőként érdekes belegondolni, vajon milyenek lehettek elődeink, akik akár több ezer évvel ezelőtt éltek ezen a bolygón. A Huldremose-nőként ismeretes személy a vaskorban élt, mintegy 2100 esztendeje.

Voltaképpen egy mocsári múmiáról van szó, melyre 1879-ben bukkantak rá a dániai jütlandi Ramten melletti tőzeglápban. A test nemcsak azért érdekes, mert egy mocsár őrizte meg, hanem azért is, mert a nő ruhája meglepő épségben vészelte át az eltelt időt, lerántva a leplet ezáltal arról, hogyan öltözködtek a vaskori nők.

A vaskori nő ruhája

Ellentétben más mocsári testekkel, melyeket meztelenül találtak meg, a Huldremose-nőt felöltöztetve fedezték fel. Öltözéke növényi szálas textilből volt, mely ritka bizonyíték arra, hogy a skandinávok a kora vaskorban textilszövési és -festési technológiák, valamint az állatbőr-technológiák széles, de korábban nem ismert skáláját ismerték és használták.

A nő ruházatát a Danish National Research Foundation Textilkutatási Központja és a Dán Nemzeti Múzeum tudósai elemezték. A Huldremose-nő többréteges, göndör gyapjú báránybőr köpenyt viselt, gyapjas oldalával kifelé fordítva. A két bőrköpeny közül a külső a nagyobb, 82 cm magas és 170 cm széles. Öt darab négyszögletes bőrdarabból áll, és két kisebb háromszög alakúból.

A legtöbb sötét báránybőrből készült, de a szőr felőli oldalon négy világos kecskebőrdarab látható. A belső köpeny valamivel kisebb, magassága 80 cm, szélessége 150 cm. 7-8 báránybőrdarabból áll, melyek többnyire téglalap alakúak. 22 másodlagos birka-, kecske-, illetve szarvasbőr részlet is megtalálható benne. Mindkét köpeny aszimmetrikus kialakítású, ferde nyakkivágással. Kockás gyapjúsálat is viselt, amelyet madárcsont tűvel rögzítettek, és egy meglehetősen modern hatású, kockás gyapjúszoknyát. A Dán Nemzeti Múzeum tudósai által végzett elemzések kimutatták, hogy a szoknya színe eredetileg kék vagy lila kockás lehetett, a sál pedig vörös kockás volt, de a mocsár hatására elszíneződhetett.

A kémiai festékelemzések kimutatták, hogy a nő öltözéke természetes növényi színezékekkel és maró anyagokkal lett megszínezve. A különlegesen régi, kockás mintához legalább ötszínű szálat szőttek össze. A Huldremose-nő gyapjúruházata alatt növényi rostokból készült fehér belső ruhadarabot viselt, amely a vállától a térde alá ért. A növény csalán lehetett. Ezeken túl szarvból készült fésűt, bőrtangát és gyapjú textil fejpántot is találtak a belső köpenyen lévő, állati hólyagból készült zsebben.

A mocsári test története

A nő i. e. 160 és i. e. 340 között élhetett. Mumifikálódott maradványait a Dán Nemzeti Múzeumban őrzik. 

A testet 1879. május 15-én találta meg Niels Hansen, egy földmunkás a dániai Ramten településen. Egy métert ásott át a tőzegben, mikor rábukkant. Hamar szólt is egy helyi tanárnak, aki értesítette a rendőrséget és egy gyógyszerészt is. A holttestet egy közeli istállóba szállították, ahol megvizsgálták. 

A múmiát háta mögé hajlított lábakkal találták meg, a jobb karja pedig csaknem elvált testétől. Régészek szerint a végtag még a nő halála előtt sérülhetett meg. Az egyik lábán korábbi sérülés, törés volt sejthető. Lapáttal okozott, halál utáni sérüléseket is találtak a lábán, melyeket a nő a halálához közeli időpontban szenvedett el. Mivel a nyakában egy kötelet is találtak, úgy vélik a szakértők, erőszakosan ölhették meg, felakasztották vagy megfojtották - igaz, fennáll a lehetősége annak is, hogy a kötél egy nyaklánc lehetett. A testet 1990-ben noninvazív módon újra megvizsgálták, 1999-ben pedig étrendi elemzést végeztek rajta, mely a béltartalom két mintáját vette górcső alá. Kiderült, hogy a nő utolsó étkezése rozskenyér volt.

Jöhet még egy érdekesség? 3 ezer év után szólalt meg a pap

A néhai egyiptomi papot a tudomány vívmányai segítségével sikerült megszólaltatni.

(Képek: wikipedia.org)

• régészet
• öltözködés
• nő
• ruha
• mocsár
• történelem
• Terasz