Ma 30 éve szakadtunk el végleg a Szovjetuniótól - Mi történt 1991. július 1-jén?
36 éven át tartott a keleti blokk nem önkéntes alapon szerveződő katonai szövetsége.
Sóbors
Ez is érdekelhet
Retikül
Top olvasott cikkek
-
01 -
02 -
03 -
04 -
05
A II. világháborút követően a párizsi békeszerződés értelmében a Vörös Hadsereg továbbra is jelen lehetett hazánk területén.
Ezt a jogát csak megerősítette a Varsói Szerződés 1955-ös létrejötte. Mely egyben a hidegháborús verseny kiéleződését is jelentette.
36 éven át élt a Varsói Szerződés
A Varsói Szerződés pontosan öt nappal azután jött létre, hogy a Német Szövetségi Köztársaság belépett a NATO-ban. Az NSZK felvétele az észak-atlanti katonai szervezetbe arra sarkallta a Szovjetuniót, hogy ők is megalkossák a maguk katonai szövetségét. 1955. május 14-én nyolc szocialista ország - Albánia, Bulgária, Csehszlovákia, Lengyelország, Magyarország és az NDK - írta alá a szerződést Varsóban.
Varsói Szerződés Politikai Tanácskozó Testületének budapesti találkozója 1986. június 11-én.
Fotó: Fortepan/Szalay Zoltán
A Varsói Szerződés létrejötte egyrészt a hidegháború kiéleződésének egyértelmű bizonyítéka volt. Másrészt a Szovjetunió számára újabb ürügyet biztosított a fennhatósága alá tartozó „baráti országok” további katonai ellenőrzésére. Fennállásának 36 éve alatt összesen két fegyveres akciót hajtott végre: az egyik az 1956-os magyar forradalom leverése, a másik a 1968-as prágai tavasz vérbe fojtása volt Csehszlovákiában.
Ám a ’80-as évekre egyre világosabbá vált, hogy az USA és a Szovjetunió közötti fegyverkezési és technikai versenyben az oroszok alulmaradtak. Az évtized közepére komoly gazdasági válságba került az ország, melyből Mihail Gorbacsov próbálta meg kivezetni a Szovjetuniót. Ehhez azonban enyhülésre, demokratizálódásra és a szocialista tömb szétesésére volt szükség.
Dilemma podcast
A Dilemma a femina.hu podcastje, mely minden adásban egy-egy megvitatást érdemlő témát jár körbe. A legújabb epizódban arról dilemmázunk, hogy miért ülünk fel a legfrissebb trendekre, miért követjük megszállottan a divatirányzatokat, valamint a fogyasztás és a reklámvilág pszichológiájának is a mélyére ástunk. Pintér Ada beszélget Márton Szabolccsal az Indamedia csoport ügyfélélmény igazgatójával, és Kazár Zalán Kristóffal a Femina újságírójával.
Promóció
A Varsói Szerződés felbomlása
A rendszerváltást követően a Varsói Szerződés felbontásáért Magyarország és Csehszlovákia tette a legtöbbet. 1990 júniusában a Varsói Szerződés Politikai Tanácskozó Testületének ülésén Antall József miniszterelnök már konkrét javaslatot terjesztett elő a katonai szervezet felszámolására. Ezt azonban még próbálták elodázni az oroszok, ám abban megállapodtak, hogy „egyenlő és szuverén államok szerződésévé alakul, amely demokratikus elvekre épül". 1991 januárjában a visegrádi együttműködés tagállamai - Magyarország, Csehszlovákia és Lengyelország - külügyminiszterei nyilatkozatba foglalták, hogy amennyiben az oroszok továbbra is halogatják a döntést, úgy Budapest, Prága és Varsó 1991 júniusáig lezárják a paktum katonai részét.
Végül 1991. február 25-én Budapesten írták alá a Varsói Szerződés megszűnését. A hivatalos felbomlás kinyilvánítására pedig éppen harminc évvel ezelőtt, 1991. július 1-jén a Politikai Tanácskozó Testület prágai ülésén került sor. A keleti blokk 36 éven át tartó - nem önkéntes - katonai szövetsége, valamint a hidegháború ezzel hivatalosan is véget ért.
Láttál már szovjet tengeralattjárót?
A tengeralattjárók a történelem során elsősorban háborús, hidegháborús célokat szolgáltak. Nézd meg egy orosz fotós képeit az 1965-ben vízre bocsájtott, ma már nem működő tengeralattjáróról.
Ilyen belülről egy elhagyatott szovjet tengeralattjáró - Nagyon különleges a képek hangulata
Nézegess képeket!
ElolvasomBorítókép: Fortepan/Nagy Gyula
OLVASD EL EZT IS!
