Ma 30 éve szakadtunk el végleg a Szovjetuniótól - Mi történt 1991. július 1-jén?
36 éven át tartott a keleti blokk nem önkéntes alapon szerveződő katonai szövetsége.
- A 62 éves Náray Tamásra rá se ismerni: ősz hajjal jelentkezett a Reggeliben Spanyolországból
- Gáspár Bea 2005-ben bikinire vetkőzött egy férfimagazinnak: 47 évesen fürdőruhában pózol
- 10 kvízkérdés az Árpád-házi királyokról: melyik uralkodó bocsátotta ki az Aranybullát?
- Napi 5 percet kell rászánni, és csökkenhet a magas vérnyomás: ingyen van, és nagyon hatékony a speciális légzőgyakorlat
- Ilyen egy valódi női test szőrtelenítés nélkül: elege lett a 29 éves nőnek a megfelelési kényszerből
A II. világháborút követően a párizsi békeszerződés értelmében a Vörös Hadsereg továbbra is jelen lehetett hazánk területén.
Ezt a jogát csak megerősítette a Varsói Szerződés 1955-ös létrejötte. Mely egyben a hidegháborús verseny kiéleződését is jelentette.
36 éven át élt a Varsói Szerződés
A Varsói Szerződés pontosan öt nappal azután jött létre, hogy a Német Szövetségi Köztársaság belépett a NATO-ban. Az NSZK felvétele az észak-atlanti katonai szervezetbe arra sarkallta a Szovjetuniót, hogy ők is megalkossák a maguk katonai szövetségét. 1955. május 14-én nyolc szocialista ország - Albánia, Bulgária, Csehszlovákia, Lengyelország, Magyarország és az NDK - írta alá a szerződést Varsóban.
A Varsói Szerződés létrejötte egyrészt a hidegháború kiéleződésének egyértelmű bizonyítéka volt. Másrészt a Szovjetunió számára újabb ürügyet biztosított a fennhatósága alá tartozó „baráti országok” további katonai ellenőrzésére. Fennállásának 36 éve alatt összesen két fegyveres akciót hajtott végre: az egyik az 1956-os magyar forradalom leverése, a másik a 1968-as prágai tavasz vérbe fojtása volt Csehszlovákiában.
Ám a ’80-as évekre egyre világosabbá vált, hogy az USA és a Szovjetunió közötti fegyverkezési és technikai versenyben az oroszok alulmaradtak. Az évtized közepére komoly gazdasági válságba került az ország, melyből Mihail Gorbacsov próbálta meg kivezetni a Szovjetuniót. Ehhez azonban enyhülésre, demokratizálódásra és a szocialista tömb szétesésére volt szükség.
A Varsói Szerződés felbomlása
A rendszerváltást követően a Varsói Szerződés felbontásáért Magyarország és Csehszlovákia tette a legtöbbet. 1990 júniusában a Varsói Szerződés Politikai Tanácskozó Testületének ülésén Antall József miniszterelnök már konkrét javaslatot terjesztett elő a katonai szervezet felszámolására. Ezt azonban még próbálták elodázni az oroszok, ám abban megállapodtak, hogy „egyenlő és szuverén államok szerződésévé alakul, amely demokratikus elvekre épül". 1991 januárjában a visegrádi együttműködés tagállamai - Magyarország, Csehszlovákia és Lengyelország - külügyminiszterei nyilatkozatba foglalták, hogy amennyiben az oroszok továbbra is halogatják a döntést, úgy Budapest, Prága és Varsó 1991 júniusáig lezárják a paktum katonai részét.
Végül 1991. február 25-én Budapesten írták alá a Varsói Szerződés megszűnését. A hivatalos felbomlás kinyilvánítására pedig éppen harminc évvel ezelőtt, 1991. július 1-jén a Politikai Tanácskozó Testület prágai ülésén került sor. A keleti blokk 36 éven át tartó - nem önkéntes - katonai szövetsége, valamint a hidegháború ezzel hivatalosan is véget ért.
Láttál már szovjet tengeralattjárót?
A tengeralattjárók a történelem során elsősorban háborús, hidegháborús célokat szolgáltak. Nézd meg egy orosz fotós képeit az 1965-ben vízre bocsájtott, ma már nem működő tengeralattjáróról.
Borítókép: Fortepan/Nagy Gyula
OLVASD EL EZT IS!
