Válni akarsz? Fizesd meg!

Egy válás ma Magyarországon még a legsimább esetben is jelentősen megterheli a házas felek pénztárcáját.

A költségek pedig sokszorozódnak, ha a helyzet elfajul a vagyonmegosztás körüli vita miatt − vagyis az esetek körülbelül 90%-ában.

Mennyibe kerül elválni?

Azon kevés esetben, amikor a párnak sikerül megegyezésre jutni a közös lakás használatában, a gyermek elhelyezésében, a tartásdíjban és az ingóságok megosztásában, a válóper három-hat hónap alatt lezajlik. Ebben az esetben a költség „csupán” néhány tízezer forint, a bírósági illetéket és az ügyvédi munkadíjat pedig a per vesztese fizeti. Ez azonban még nem a végösszeg, ezekhez jönnek ugyanis még a járulékos költségek, úgymint a költözés és az albérlet. Amennyiben a felek a gyerek fejlődésének akadályozásával vádolják egymást − és az ingyen kirendelt bírósági szakértővel nem elégedettek −, egy pszichológus szakértő segítségét is kérhetik, további több tízezer forintért.

Szintén nem olcsó mulatság az ingatlanszakértő kirendelése a lakás értéke és tulajdoni hányada feletti vita tisztázására. Egy válóper Magyarországon átlagosan tízmillió forintnyi közös vagyont választ szét, becslések szerint az évente zajló 28-31 ezer válóperben legalább 280 milliárd forint vagyont darabolnak fel. A perköltségeket − ha erről nem születik külön megállapodás − a vesztes fél állja

Ennyibe kerül a válás!

Bírósági illeték: 12 ezer forint
Ügyvédi munkadíj: 30-50 ezer forint
Pszichológus szakértő bevonása: 50 ezer forint
Ingatlanszakértő kirendelése: 50-100 ezer forint
Elköltözés: minimum 30 ezer forint
Új albérlet: minimum 20 ezer forint/hó

Forrás: Figyelő

A perrel még nincs vége a dolognak

Az anyagi nehézségek a per lezárulásával még távolról sem érnek véget, különösen akkor nem, ha gyermek is van a családban. A nagyobb vesztes az a fél, akitől elveszik a gyerekeket, vagyis az esetek túlnyomó többségében az apa - a csonka családok 84%-ában a szülő az édesanya, a gyermekek csupán 16%-a él édesapjával. Hogy ennek pontosan mi áll a hátterében, nem tudni, az azonban említésre méltó tény, hogy a gyermek válás utáni elhelyezéséhez számos kedvezmény kötődik, kezdve a lakással kapcsolatos jogoktól az adókedvezményeken át egészen a kiemelt családi pótlékig, nem is beszélve a gyermekét elvesztő fél kötelezettségeiről. Az egyedül maradó szülőnek ugyanis havi tartásdíjként − a jövedelem mértékétől függően − a fizetése 15-25%-át, azaz egy átlagos keresetből 20-25 ezer forint körüli összeget kell egy gyermek után fizetnie. A hatályos jogszabály értelmében ráadásul az érintett fél saját szükségleteinek korlátozásával is köteles erre.

Könnyen előfordul tehát, hogy mondjuk egy kétgyerekes, a válás után egyedül maradó szülőnek nettó fizetése 50-60%-ából kell megélnie. A tartásdíjat − amennyiben az eltartó nem fizet, és a másik fél perel − az alapbéren túl levonhatják a prémiumból, de a végkielégítésekből is. Érdekes adat, hogy országos szinten évi 150 milliárd forintot tiltanak le gyermektartásként a keresetekből a bíróságok...

A számok tükrében - éves mutatók hazánkban

Válóperek száma: 28-31 ezer
Átlagosan szétosztandó közös vagyon: 10 millió forint
Elosztandó összvagyon: 280 milliárd forint körül
Gyermektartásként letiltott kereset: 150 milliárd forint

Forrás: Figyelő

Nehéz helyzetben

Az egyedül maradó szülő tehát meglehetősen hátrányos helyzetbe kerül a válás után, ráadásul általában nem ellenőrzik, hogy a másik fél valóban a gyermekekre költötte-e a tartásdíjat.

A várhatóan 2010-ben érvénybe lépő, már az uniós szabályokhoz igazodó törvénytervezet a külön élő szülők jogain is próbál majd segíteni. Kikötnék például, hogy a gyermeket érintő kérdésekben az elvált szülőknek együtt kell működniük.

• jog
• házasság
• válás
• ügyvéd
• költség
• hasznos tippek
• Terasz