Olyan jó kóddal rejtette el a vagyonát, hogy ő maga sem bukkant rá többé: kincsét azóta sem találják
Az egyetlen kódot, amit nem tudott megfejteni, ő írta.

GettyImages-1339079497
Ez is érdekelhet
beauty and style
Top olvasott cikkek

Alan Turing a valaha élt egyik legnagyszerűbb elme volt, és széles körben a modern számítástechnika atyjaként tartják számon. Ismeretes, hogy tagja volt annak a csapatnak, ami egy korai számítógép segítségével feltörte az Enigma-kódot. 

Kiterjedt számítási munkát végzett, mellyel jóval megelőzte korát, és élen járt a kódkészítésben és a kódtörésben. Így hát van abban valami poétikus, hogy az egyetlen kódot, amelyet nem tudott feltörni, ő maga írta.  

Alan Turing rejtett vagyona

Turing kiváló matematikus volt. A Cambridge-i King’s College-ban szerzett diplomát. Pályafutása során összegyűjtött egy szerényebb megtakarítást, és elhatározta, hogy megvédi az 1940-es náci inváziótól.  

GettyImages-90777322 (1)
Fotó: Walter Nurnberg / Getty Images Hungary

A jelentések szerint azt is fontolóra vette, hogy a pénzt fogyasztási cikkekké, például borotvapengékké alakítja át, amelyre az embereknek elkerülhetetlenül szükségük lenne, ha Nagy-Britannia elbukna.

Ha azonban az ember a korszakot, tehát az első világháború potenciáit és az értéktartó eszközeit vette figyelembe, az ezüst tűnt a legígéretesebb lehetőségnek. Ezért Turing ezüstre váltotta a megtakarításait. De még ez sem volt elég, további védelmi módszeren gondolkozott, amivel biztosítja, hogy az ezüst az övé maradjon, és ne kerüljön adóztatás vagy egy potenciális náci kormány karmaiba.

Azt a tervet dolgozta ki, hogy két, akkoriban 250 font értékű ezüstrúdját elássa a Bletchley Parkot körülvevő erdőben, ahol dolgozott. Az erdő azonban sűrű, így realizálta, hogy soha nem találná meg a visszautat egy kalózhoz való kincsestérkép nélkül, ezért azt tette, amihez a legjobban értett: írt egy rejtjelet, amely eltemetett kincsére mutatott. 

Míg a nácik végül soha nem jutottak el Anglia partjaiig, Turingnek egy szempontból igaza volt: a háború végére az ezüst 80 százalékos emelkedést mutatott, és okos tervével jól járt volna.

A cikk az ajánló után folytatódik

Csak egy bökkenő volt, Turing nem találta a kincset. A tájékozódási pontok megváltoztak, és úgy hírlik, hogy még maga Turing sem tudta feltörni saját titkosírását, ami többszörös sikertelen kísérletet eredményezett az ezüst megtalálására. Fémdetektorral végigvadászott az erdőn, de hiába. Az utolsó kísérlet 1952-ben történt, mindössze két évvel halála előtt.

Az ezüstöt soha nem találták meg, és valószínűleg a mai napig valahol a Bletchley Parkerdőben van. A becslések szerint az ezüst súlya körülbelül 68 kilogramm, ami több mint 30 000 fontot érne, bár a rejtjel nem ismert, így nehéz feladat lehet megtalálni.

Matematikusok tartottak eseményeket a The Imitation Game című, Turingról szóló film együttműködésével, amelyben titkosítást készítettek az ezüstrudak utánzatának megtalálására, így a kincsek emléke tovább él, még ha az eredetiek a földben is maradnak.  

8 semmihez sem fogható történelmi kincs, amit furcsa módon találtak meg

A világ rengeteg régészeti és művészeti értéket a véletlennek köszönhet.

Képek forrása: Getty Images

Ezt is szeretjük