Börtön jár érte, mégis sokan csinálják: miattuk kerültek veszélybe a nagymacskák

A vadon élő növények és állatok amellett, hogy lenyűgözőek, a jól működő ökoszisztémák nélkülözhetetlen részét képezik. Az pedig az emberek számára is létszükséglet, hogy természeti környezetük egészségesen működjön, hiszen ez a tiszta víz és levegő, a stabil éghajlat és a termékeny talaj megőrzésének egyik legfontosabb feltétele. Március harmadika a Vadvilág Világnap.

Az ENSZ Közgyűlése 2013-ban úgy döntött, hogy március 3-át - mely abban az évben a veszélyeztetett vadon élő állat- és növényfajok nemzetközi kereskedelméről szóló egyezmény elfogadásának negyvenedik évfordulója volt - a Vadvilág Világnapjává nyilvánítja. Ezen a napon a bolygó vadon élő növény- és állatvilágának sokszínűségét ünnepeljük. A jeles nap egyben emlékeztető, hogy mára az élővilág fennmaradása komoly veszélybe került, többek között az élőhelyek csökkenése és a környezeti bűnözés - az orvvadászat, a határokon átívelő illegális kereskedelem és a jogtalan fakitermelés - következtében.

Fókuszban a nagymacskák

A Vadvilág Világnap fókuszában idén a nagymacskák állnak. A macskafélék története 30 millió évvel ezelőtt kezdődött a mai Eurázsia dzsungeleiben. Ekkor már a ma élő cibetmacskákhoz hasonló ragadozók lestek prédájukra a fák lombkoronaszintjén.

Ezekből a rejtőzködő artistákból fejlődött ki a ma élő összes macskaféle. A karcsú, rugalmas és precíz ragadozók az Antarktisz és Ausztrália kivételével Földünkön mindenhol őshonosak. E csoport tagjai közé soroljuk a tiszteletet parancsoló nagymacskákat is - ide tartozik például a gepárd, az oroszlán, a tigris és a párduc is.

A nagymacskákat napjainkban számos - legtöbbször az ember által előidézett - veszély fenyegeti világszerte: természetes élőhelyük csökkenése, az emberekkel való konfliktus, az orvvadászat és az illegális kereskedelem.

Az elmúlt száz évben a tigrispopulációk például 95%-kal lettek kisebbek, az afrikai oroszlánok populációi pedig húsz év alatt 40%-kal zsugorodtak.

A Kárpátok szellemmacskája

A világon előforduló négy hiúzfajból a legnagyobb hazánkban is őshonos. Az eurázsiai hiúznak - a többi nagyragadozó mellett - rendkívül fontos szerepe van abban, hogy fenntartsa az erdei életközösséget.

Jelenléte következtében ugyanis a növényevők viselkedése megváltozhat, egyedszámuk olyan szintre csökkenhet, ami lehetővé teszi az erdő természetes megújulását.

A rejtőzködő életmódja miatt a Kárpátok szellemmacskájának is nevezett hiúz hazánkban az elmúlt évtizedekben jelent meg újra. Mára már rendszeresen előfordul a Börzsöny, a Zemplén és az Aggteleki-karszt területén, de hazai állománya még mindig védettségre szorul, hiszen az elmúlt évekből nincs tudomásunk arról, hogy sikeresen adtak volna életet utódnak.

Jelenlétükről vadászok beszámolói mellett néhány kameracsapdás felvétel is árulkodik. Az észlelések ellenére azonban összlétszámuk tíz alá tehető.

A hazai hiúzok védelméhez bárki hozzájárulhat, egy szimbolikus örökbefogadással a WWF Magyarország természetvédelmi munkáját támogathatja.

Borzalmas állapotokból mentették ki az oroszlánokat

Két hím oroszlánt mentett ki a Négy Mancs állatvédő szervezet Irak és Szíria háború sújtotta övezeteinek elhanyagolt állatkertjeiből. A két ragadozó lesoványodva, kiszáradva és rémült állapotban került az előző évben Jordániába. Az eseményt szívszorító fotókkal dokumentálták.

• érdekességek a világból
• világnap
• Terasz