Üvegházhatású gázok

Az élelmiszerrendszerhez kötődik az ember okozta globális üvegházhatású-gázkibocsátás egyharmada - derült ki egy új kutatásból.

A földterületek mezőgazdasági célokat szolgáló megtisztítása, az erdőirtás, a trágyázás, a haszonállatok és a hulladéktermelés mind hozzájárulnak ahhoz a kibocsátáshoz, amely a bolygó 7,7 milliárdos népességének élelmezéséhez szükséges rendszerből származik - olvasható a PhysOrg tudományos-ismeretterjesztő hírportálon.

Ez az első átfogó kutatás a témában

Noha számos jelentés foglalkozott már az élelmiszerek éghajlati lábnyomának számszerűsítésével, az Európai Bizottság Közös Kutatóközpontjának - JRC - szakemberei által vezetett legújabb kutatás az első, amely felölel minden országot és szektort a termeléstől kezdve a csomagoláson és az elosztáson át az élelmiszer-hulladék kidobásáig.

A Nature Food című folyóiratban publikált jelentés egy új globális adatbázisra épül, amely az élelmiszerrendszer üvegházhatású-gázkibocsátására vonatkozó becsléseket tartalmaz az 1990 és 2015 közötti időszakra vonatkozóan.

A szakemberek szerint 2015-ben az élelmiszerrendszerhez köthető kibocsátások voltak a felelősek a globális emisszió 34 százalékáért. A kibocsátások nagyjából fele szén-dioxid volt, amely elsősorban a földhasználatból, valamint a csomagoláshoz, szállításhoz és feldolgozáshoz kötődő energiafelhasználásból eredt.

A kibocsátások egyharmadát a haszonállatoktól, valamint a rizstermelésből és a biohulladékból eredő metán tette ki. A fennmaradó rész döntően a megtermékenyítő közegekből származó dinitrogén-oxid volt, de a szakemberek szerint a fluorozott gázok mennyisége is egyre növekszik.

A hat legnagyobb élelmiszerrendszer-kibocsátó 2015-ben Kína (a globális kibocsátás 13,5 százaléka), Indonézia (8,8 százalék), az Egyesült Államok (8,2 százalék), Brazília (7,4 százalék), az Európai Unió (6,7 százalék) és India (6,3 százalék) voltak. A globális élelmiszerrendszer egyre energiaintenzívebbé válik: a kibocsátásának csaknem egyharmada közvetlenül az energiafogyasztásból származik.

A jelentés szerint továbbá az élelmiszerek által megtett út kevésbé fontos, mint a csomagolásuk, 2015-ben ugyanis a szállítás az összkibocsátás 4,8 százalékáért, míg a csomagolás az 5,4 százalékáért volt felelős. A szakemberek a hatékonyságot növelő irányelvek bevezetésére, az ellátási láncon belüli kibocsátás csökkentésére és az egészségesebb ételekhez való hozzáférés elősegítésére szólítanak fel.

Fotók: Getty Images

Durva dolgot jósol 2040-re egy új tanulmány

2040-ben 133 millió tonna műanyagszemetet fognak elégetni, 77 millió tonna halmozódik fel a szárazföldön, és 29 millió tonna az óceánokba kerül.