Putyin lelepleződött Ukrajnában

Egyes kelet-ukrajnai városokban hétvégére állandósultak a fegyveres összecsapások. A Donyecki régióban Kramatorszk és Szlovjanszk környékén voltak eddig a leghevesebb harcok. A kijevi vezetés ezekben a városokban szombaton is tovább folytatta a terrorellenes akcióit.

Pénteken Szlovjanszk térségében a tüntetők lelőttek két ukrán katonai helikoptert. Kérdés, honnan volt ehhez megfelelő tűzereje a civilnek tartott „aktivistáknak”.

Rengeteg halott Odesszában

Pénteken az eddig viszonylag nyugodt Odessza egyik terén oroszbarát tüntetőkre támadtak ukránok. A téren felállított sátrakat felgyújtották, egyesek a támadás elől egy közeli szakszervezeti épületbe menekültek. Az ukrán tüntetők felgyújtották az épületet, amelyből egyesek az ablakokon át próbáltak elmenekülni, de sokan szörnyet haltak az ugráskor. Az egy napig tartó odesszai zavargásoknak legalább 40 halottja és 200 sebesültje van.

A felek közben egymást vádolják az erőszak eszkalálódásáért. Kijev szerint Odesszában orosz, vagy legalábbis Moszkva által felbérelt ügynökök gyújtották fel a tüntetőkkel megtelt szakszervezeti székházat.

Moszkva eközben felháborodásának adott hangot, Vlagyimir Putyin államfő szóvivője szerint egyértelműen az ukrán kormány tehető felelőssé a várontásért, majd hozzátette, így már lehetetlen rávenni az oroszbarát fegyvereseket a harcok leállítására. Úgy tűnik, Moszkva csak az alkalmat keresi a nyílt beavatkozásra.

Nincs párbeszéd

A nyugati országok egyértelműen Moszkvát teszik felelőssé a kialakult helyzetért. Tény, a határ mentén állomásozó több tízezer fős orosz haderő bármikor bevethető lenne, ekkor pedig Moszkva hivatkozhatna arra, hogy a kelet-ukrajnai orosz kisebbség védelmében támadja meg a szomszédos országot. Kijev részéről most is elhangzott a vád, mely szerint már most is orosz katonák ténykednek a keleti régiókban.

Az Egyesült Államok az ilyenkor bevett óvatossággal reagált nyilvánosan az eseményekre, mindkét felet nyugalomra intette és az odesszai tragédia kivizsgálását sürgette. Szombaton egyébként pozitív fejlemények is érkeztek, szabadon engedték az egy hete elrabolt EBESZ-megfigyelőket.

Ez utóbbi fejleményt John Kerry amerikai külügyminiszter is üdvözölte. A szlovjanszki oroszbarát szakadárok vezetője végig azzal etette a közvéleményt, hogy a megfigyelők a vendégei, nem pedig túszok. Nos, a vendéglátás véget ért, amit a közreadott fotók tanúsága szerint annak alanyai nem annyira bántak.

Bizonyíték is van az orosz kapcsolatra

Vasárnap este napvilágot látott egy hangfelvétel, melyen az EBESZ-megfigyelőket túszul ejtő brigád vezetője és Putyin különleges megbízottja társalognak. A nyugati sajtó a felvételt bizonyítékként tálalta arra, hogy igenis Moszkva mozgatja a szálakat Kelet-Ukrajnában, bár ez eddig sem lehetett kétséges. Igor Girkin, a donyecki fegyveresek vezetője és Vlagyimir Lukin, Putyin megbízottja arról beszélnek, hogy a foglyok elejtését és későbbi szabadon engedését már "felsőbb körökben" jóváhagyták. Putyin korábban tagadta, hogy befolyással lenne a kelet-ukrajnai eseményekre.

Oroszország kérésére még a múlt héten összehívták az ENSZ Biztonsági Tanácsát, ám a felek- Washington és Moszkva- csak vádaskodtak. Ezt eddig sajtóközleményekben és nyilatkozatokban is jól megoldották, értelmetlen volt ezért a személyes találkozó.

Donald Tusk lengyel miniszterelnök szerint hadüzenet nélküli háború zajlik. A kormányfő úgy véli, Oroszország áll a fegyveres összecsapások mögött, a diplomáciai rendezésre pedig egyre kevesebb az esély. Tusk elmondta, az eddigi szankciók, melyeket az Egyesült Államok és az Európai Unió vezetett be Oroszországgal szemben, teljesen hatástalanok.

A NATO fegyverkezésre szólít

Vasárnap adott interjút egy német lapnak Anders Fogh Rasmussen, a NATO főtitkára, melyben minden tagállamot a katonai kiadások emelésére szólít fel. Jelenleg a NATO-tagállamok fokozatosan csökkentik a katonai célú kiadásaikat, míg Oroszország rendre növeli az összeget. Rasmussen szerint a Krím Oroszországhoz csatolása történelmi fordulópont, hiszen a második világháború óta először növelte területét erőszakkal egy európai állam.

Fotó: The New York Times; Thetimes.co.uk, ukrán zászló - en.wikipedia.org, UP9.

• külföld
• amerikai egyesült államok
• oroszország
• háború
• vlagyimir putyin
• ukrajna
• Terasz