Újratárgyalnák a 400 éves boszorkánypert: mi volt a megégetett nő igazi bűne?

Valószínűleg az elmúlt évek egyik legizgalmasabb tárgyalására készülnek Németországban, manapság ugyanis nem számít mindennapinak, hogy egy boszorkányság miatt halálra ítélt nő estével foglalkozzanak.

Most azonban egy lelkész javaslatára újratárgyalnak egy közel négyszáz éves boszorkánypert, hogy tisztázódjon, miért kellett valójában kínhalált halnia a megégetett nőnek.

Politikai intrika áldozata lehetett

A boszorkánysággal vádolt nőt Katharina Henotnak hívták, Kölnben élt, a városi posta vezetője volt. 1627-ben végezték ki, miután úgy megkínozták, hogy képtelen volt aláírni jobb kezével az utolsó levelét.

Máglyahalálának helyére nyitott kordén szállították át a városon - a lakosság szórakoztatása céljából.

Idén februárban a város önkormányzata megkezdte az eset felülvizsgálatát, az asszony ellen felhozott bizonyítékok áttekintését, mert gyanítható, hogy a női postamester riválisai által vezérelt politikai intrika áldozata lett.

A perújrafelvételben oroszlánrésze van Hartmut Hegeler evangélikus lelkésznek és hittantanárnak, aki szerint Henot makulátlan hírű volt, és ha élne, szeretné a nevét tisztázni - adta hírül a The Daily Telegraph című brit lap.

A városi tanács egy különbizottsága első lépésként elfogadott egy határozatot, amelyben sürgetik, hogy a teljes önkormányzati képviselőtestület nyilatkozatban határolódjon el a négy-ötszáz évvel ezelőtti boszorkányperek igazságtalanságaitól.

1500 és 1782 között legalább 25 ezer embert végeztek ki német földön boszorkányság vádjával. Többségük nő volt, de akadtak köztük férfiak és gyerekek is. A legtöbbjüket természeti csapások bűnbakjának kiáltották ki. A leghírhedtebb boszorkányüldözések egyike Oberkirchenben dúlt, három hónap alatt 58 embert égettek meg máglyán, köztük két gyermeket.

• történelem
• tárgyalás
• németország
• Terasz