Ilyen volt a lakótelepi élet a 70-es évek Budapestjén: nosztalgikus képeken a főváros leghíresebb toronyháza

Újpalota ikonikus víztoronyházában, az egykori CSÉB-házban ma is zajlik az élet.

Újpalota víztoronyháza
Dilemma - Izgalmas témák, különböző nézőpontok a Femina új podcastjében.
Sóbors
Ez is érdekelhet
Retikül
Top olvasott cikkek

Újpalota ikonikus toronyházát valószínűleg sok budapesti kötődésűnek nem kell bemutatni. A lakótelepi tízemeletesek közül méreteinek köszönhetően már messziről kitűnő épületben ma is folyik az élet, noha jelenleg csak az ország harmadik legmagasabb lakóépületének számít a szolnoki és a debreceni toronyház után.

A híres pesti toronyházat 1974-75-ben húzták fel a XV. kerületben, a polgári lakásokon kívül azonban még egy funkciót ellátott: felső szintjeit hatalmas, ma már használaton kívüli víztartályok foglalták el.

Újpalota víztoronyháza

Valószínűleg keveseknek mond valamit az a fogalom, hogy 42-es víztározós toronyház, annál ismertebb neveknek számított a rendszerváltás előtt a „CASCO-ház” vagy a „CSÉB-ház”, amelyek mindegyike ugyanazt az érdekes, óriási, csaknem 71 méter magas lakóépületet jelentette.

Az újpalotai lakótelep mindössze 50-60 éves múltra tekint vissza, egészen pontosan 1969-ben indult meg az építkezés, amely a 70-es években egyre jelentősebb számú lakásokat biztosított az ide költözni vágyók számára. Az évtized végére már több mint 15 ezer lakást átadtak, ám a megfelelő infrastruktúra még nem volt teljesen zavartalan. Fontos lépésként egy magas víztornyot kellett építeni: ekkor vágtak bele a toronyház munkálataiba, amelynek eredményeképpen egyetlen épületben meg tudták valósítani a lakhatási célokat és a víztoronyfunkciót is.

A Nyírpalota úti toronyházat Tenke Tibor és Mentes Endre építészek tervezték. Nem előregyártott panelekből készült, ahogy a környező lakótelep házai, hanem csúszózsalus technológiával, így nemcsak megjelenésében, méreteiben, de alapjaiban is eltér a többi épülettől. Ha érdekel, milyen volt a lakótelepi élet ekkoriban, korábbi cikkünkben összegyűjtöttünk néhány múltidéző képet.

1976-ra ért a ház a beköltözhető fázisba, az emeleteken összesen 98 lakóházat alakítottak ki, 32 és 72 négyzetmétereken, a 17. emeletig lift is megy fel.

Az utolsó, 18. emelet némiképp el is tér a többitől, ide két nagy belmagasságú, már csak lépcsőn megközelíthető művészlakás fért be panorámateraszokkal, melyek még ma is önkormányzati tulajdonú, bérelhető műteremlakásokként funkcionálnak. Ezek fölött már csak a víztorony tartályai működtek.

A cikk az ajánló után folytatódik

Dilemma podcast

A Dilemma a femina.hu podcastje, mely minden adásban egy-egy megvitatást érdemlő témát jár körbe. A legújabb epizódban az AI, vagyis a mesterséges intelligencia előretöréséről, jövőjéről és esetleges veszélyeiről dilemmázzunk. Valóban elveheti a munkánkat az AI? Kell-e félnünk a mesterséges intelligenciától? Hogyan hasznosítható az oktatásban? Teremthet munkahelyeket? Többek között ezekre a kérdésekre keresi a választ Szertics Gergely AI szakértő, Kazár Zalán Kristóf, a Femina vezető szerkesztő-újságírója és Pintér Ada műsorvezető.

Promóció

Az épület kifejezetten nagy feltűnést keltett látványosságával és szokatlan méreteivel, ezért tökéletes reklámfelületet jelentett - végül a neonreklámok nyomán ragadt meg rajta a CSÉB- és a CASCO-ház elnevezés is, amelyeken sokáig emlegették a fővárosiak. Az eredeti víztorony-funkciót csak nagyjából 10 évig látta el az építmény, a 80-as évek második felére már pusztán lakóházként működött, és működik is a mai napig, noha a nagy tartályok máig szembetűnő jellegzetességei.

Ilyen volt a bohém budapesti városrész, Rácváros: a Tabán eltűnt mesés utcáin ma is sokan andalognának

A Tabán helyén álló, egykori Rácváros utcái ma már csak fotókon láthatók.

Elolvasom

(Borító- és ajánlókép: Wikipedia / Rovibroni (Barna Rovács).)

Ezt is szeretjük