Új Munka Törvénykönyve: nemcsak az anyákra veszélyes

Amint arról lapunk korábban beszámolt, az új Munka Törvénykönyvének tervezete több szempontból is veszélyes a nőkre nézve, ám ez alól a férfiak sem kivételek - mondta el lapunknak Dr. Kollonay Csilla munkajogász.

A tervezet több ponton megrövidíti az apákat, az egyik a gyermekgondozási pótszabadság esete, mellyel kapcsolatban a dokumentum úgy fogalmaz: az az anyát, illetve a szülők döntése alapján az apát illeti meg. A munkajogász szerint ennek elég rossz üzenete van, nevezetesen, erősíti azt a sztereotípiát, hogy a gyerek az anya gondja, ez pedig sem az anyáknak, sem az apáknak nem jó.

Más a helyzet a pótszabadságok kivételével kapcsolatos szabályokkal, hiszen azt a jövőben megosztva kivehetnék a szülők, ám a munkajogász szerint ezen is lenne mit finomítani. Dr. Kollonay Csilla szerint az lenne ideális, ha a teljes pótszabadságot - vagy legalább az évekkel ezelőtti, hosszabb szabadság felét - mindkét szülő kivehetné. Ez a költségvetésnek nem jelentene plusz terhet, és, ha nem egy helyen dolgoznak a szülők, akkor az adott munkáltatónak sem, hiszen az apa pótszabadsága az apa munkahelyének problémája lenne, az anyáé pedig az anya munkahelyéé.

Volt pénz, nincs pénz

A másik megrövidítés már pénzben mérhető. Míg korábban a gyermek születése esetén járó öt szabadnapra pénzt kaptak az apák, addig a tervezet már ugyanerre fizetés nélküli szabadságot mond.

Egy másik érdekesség, hogy a tervezet szerint a dolgozót hozzájárulása nélkül nem lehet másik városba áthelyezni a várandósság megállapításától a gyermek három éves koráig, valamint a gyermek 16 éves koráig, ha gyermekét egyedül neveli.

Bár ez a javaslat az egyedülállók tekintetében kiterjeszti a védelmet, megtartja azt a hátrányos megkülönböztetést, hogy az apára csak akkor vonatkozhat a tilalom, ha a gyermeket egyedül neveli. Sőt, a szöveg alapján kérdéses, hogy a gyermek hároméves kora alatt ez megilleti-e. Holott a munkajogász szerint az apáknak is meg kellene adni a jogot, hogy a kicsik gondozásában egyenlő részt vállalhassanak, valamint, hogy a kisgyermekes nők is egyenlően teljesíthessenek a munkahelyen, akkor is, ha a munkáltató azt szeretné, hogy lakóhelyüktől 150 kilométerre dolgozzanak. Az egyenlőbb szabály egyébként a munkáltatók számára is kedvezőbb, rugalmasabb lenne.

A várandós nőknek sem lesz jobb

Az apák mellett a várandós nőket illetően is vannak időzített bombák a tervezetben. A nőt például már a terhesség alatt sérelem éri, hiszen, ha a várandósság miatt nem tudja korábbi munkáját ellátni, és emiatt máshova helyezik, csak korábbi alapbérére lesz jogosult, míg ma ilyen esetben az előző átlagkereset jár. Ez csak tetézi azt a már korábban bevezetett hátrányt, hogy a veszélyeztetett terhes nem mehet betegszabadságra, hanem mindjárt táppénzre, ami egy csökkentett és maximalizált összeg a betegszabadságra járó járandósággal szemben.

Kimaradt továbbá a tervezetből az úgynevezett szoptatási munkaidő-kedvezmény, melynek biztosítása viszont nemzetközi kötelezettség. Korábban a szoptatási munkaidő-kedvezmény a gyermek hat hónapos koráig napi két óra volt, utána kilenc hónapos koráig napi egy óra. Mivel nem volt meghatározva, hogy ezt mikor használja fel az anya, ennek köszönhetően érkezhetett később, vagy eljöhetett korábban.

Kötelező is, meg nem is az anyát félállásban foglalkoztatni

A munkajogász felhívta a figyelmet arra is, hogy a tervezet szerint a gyesről visszatérőket kötelező félállásban foglalkoztatni, amit nagy előrelépésként értékeltek az anyák jogainak védelmét illetően. Viszont a tervezet szerint ez csak a gyermek hároméves koráig kötelező, és a gyes időtartama is három év. Vagyis, ha az anya egy héttel a gyes lejárta előtt jön vissza, akkor csak egy hétig kötelező őt félállásban foglalkoztatni.

Egy másik probléma, hogy csak akkor kötelező így eljárni, ha az anya a 128. paragrafus szerinti szabadságról jön vissza. Vagyis, ha nem megy el fizetés nélküli szabadságra, hanem a szülési szabadságról rögtön visszamegy dolgozni, akkor a munkáltatónak nem kell így eljárni.

A munkáltatókat is kárpótolni kellene

A munkajogász egyben hangsúlyozta: amíg a munkáltató - a várandósoknak járó kedvezmények miatt - csak pórul jár azzal, ha terhes munkavállalót foglalkoztat, addig mindent meg fog tenni, hogy megszabaduljon tőlük, és a helyzet nem fog javulni.

- Észre kell tehát venni, hogy az anya - terhes, szoptató, különböző szabadságon levő, különböző kedvezményekkel felruházott -, illetve szülő az adott munkáltatóra terhet jelent. A védelem közérdek, melynek a terhét jelenleg egyes munkáltatók viselik. Ezeknek a terheknek a könnyítését joggal várják a munkáltatók. A családvédelmi törvénybe bele kellene foglalni, hogy az állam köteles hozzájárulni azoknak a terheknek a viseléséhez, melyeket a terhes és szülő nők, valamint a kisgyermekes szülők részére járó kedvezmények a munkáltatók számára jelentenek - vélekedett Dr. Kollonay Csilla.

• apa
• munka törvénykönyve
• belföld
• Terasz