Új taggal bővült az állatkert különös családja: nem mindennapi, ahogy élnek

Goeldi-, vagy más néven ugrótamarin - Callimico goeldii - született a Szegedi Vadasparkban, a néhány hetes kölyköt már a szerencsésebb látogatók is megfigyelhetik - tájékoztatta Veprik Róbert igazgató az MTI-t.

A Goeldi-tamarinok a főemlősök színes és változatos csoportjához tartozó karmosmajmok között is egyedinek számítanak. Anatómiailag és viselkedésükben is annyira különböznek a többi selyemmajomtól, hogy korábban külön alcsaládba sorolták. A karmosmajmok között két utód születése az általános, az ugrótamarinok nősténye öt hónapos vemhesség után azonban csak egy kölyköt hoz a világra, amit azután közösen nevelnek.

Különleges nevelési szokások

A Szegedi Vadaspark már rutinosnak számító szülőpárjának is egyetlen kicsinye született. Az utód nevelésében az apára fontos szerep hárul, miután két-háromhetesen átvette a hordozás terhét az anyától, de az egész család aktívan részt vesz benne, beleértve náluk a két idősebb fivért is. Bár nem könnyű elsőre megpillantani a szintén fekete színű kölyköt, a látogatóknak érdemes pár percre megállni és csendben szemlélődni a Goeldi-tamarin családnál, mert előbb-utóbb észrevehetik a - főleg apjába kapaszkodó - kölyköt.

Az egyik legkésőbb, 1904-ben leírt főemlős tudományos nevét felfedezőjéről, Émil August Goeldi svájci zoológusról kapta. Az Amazonas medencéjének nyugati részén élnek, kisebb, 6-8 fős családokban, a karmosmajmok többi fajához képest azonban nagyobb, 30-60 hektáros területen belül mozognak.

A kifejletten 21-24 centiméter hosszú, 400-800 gramm tömegű majmok gyümölcsökön, gombákon, rovarokon kívül előszeretettel fogyasztanak kisebb gerinceseket, gyíkokat és madárfiókákat. Másik nevük, az ugrótamarin a jellegzetes mozgásukra utal: akár négy métert is át tudnak ugrani két faág között.

Számuk egyre csökken. A státuszuk a Természetvédelmi Világszövetség adatai - IUCN Red List - alapján sérülékeny, elsősorban az elsődleges esőerdők eltűnése, a fák kivágása veszélyezteti. Európában mintegy háromszáz egyedét nevelik állatkertekben, ahol nemzetközi fajmentő tenyészprogram keretében tartják, tenyésztik - ebben vesz részt a Szegedi Vadaspark is.

Fotók: Szegedi Vadaspark/Endrédi Lajos.

A szegedi sátánmajombébitől elolvadtunk

Fehérarcú sátánmajom látta meg a napvilágot a Szegedi Vadasparkban. A faj eredetileg Dél-Amerika északkeleti részén, trópusi esőerdőkben él. Főleg az esőerdők lombkoronaszintjén mozognak az egyedei, de időnként lejönnek a talajra is élelmet keresni.

• szegedi vadaspark
• állatkölyök
• érdekességek a világból
• állatvilág
• cuki állatok
• Terasz