5 millióan vesztek oda a katasztrófában: a túlélőknek embert kellett enniük
A természet olykor egészen kegyetlen tud lenni.
- Ismét összefogtak a Fressnapf vásárlói: közel 12 millió Ft adomány a Kutyák Határok Nélkül Alapítványnak (x)
- Korábbi évadkezdéssel és bővebb műfaji kínálattal nyit a Margitszigeti Szabadtéri Színház (x)
- Színésznőként ismertük meg, most mesekönyvet illusztrál - A karantén alatt Korponay Zsófi ezzel foglalkozik

- Különleges lesz a szetted, ha így kombinálod a színeket: felpezsdítik a megjelenést »
- Az 53 éves Carla Bruni stílusa egyszerű, de kifinomultan nőies: az egykori francia first lady szettjeit könnyű lemásolni »
- A francia nők kedvenc frizurája pillanatok alatt elkészül: egyszerű konty, ami nőiessé teszi a megjelenést »
- Ő Zoltán Erika 23 éves lánya: a gyönyörű Zoé le sem tagadhatná az anyját
- Détár Enikő és Rékasi Károly fia már 19 éves: Zsigmondból jóképű pasi lett
- Villámkvíz a magyar földrajzból: általános iskolában tudni kellett a válaszokat
- Általános iskolás tananyag: tudod, mi a szófaja a következő szavaknak? Kvíz!
- „Napi 1 szexből 8 havonta 1 lett” - Házaspárok vallomása a szexmentes kapcsolatról
Gyakran hiszi azt az ember, hogy megismerte a Föld összes titkát, és a jó öreg kék bolygó már nem szolgálhat semmilyen meglepetéssel. Aztán váratlanul bekövetkezik a katasztrófa, és egy darabig megint bizonytalanságban élünk. A tudomány az ókor óta újabb és újabb módszerekkel igyekszik elejét venni a tragédiáknak, ám a természet felett sosem uralkodhatunk.
Pompei és Herculaneum: városok a hamu alatt
Közel két évezrede, időszámításunk szerint 79 augusztusában a Vezúv váratlanul kitört, és elsöpörte a föld színéről a mellette fekvő településeket.
Az ókori rómaiak egyáltalán nem tartották veszélyesnek a vulkánt, régen kialudt tűzhányónak gondolták, ezért még az oldalát is szépen művelt szántóföldekkel borították be. Aztán a hatalmas hegy hirtelen megmozdult: előbb csak porral vegyes gőz áramlott ki belőle, majd tüzes fények kezdtek el cikázni fölötte, végül pedig a szinte felrobbanó Vezúvból hullani kezdett a perzselő hamueső.
Az emberek kezdetben nem vették komolyan a bajt, haboztak, késlekedtek menekülni, egészen addig, amíg már valóban késő volt. A forró hamu hét-nyolc méter vastagságban telepedett rá Pompei-re és a tőle nem messze lévő Herculaneumra, elpusztítva mindent és mindenkit. Az emberek és állatok egy pillanat leforgása alatt vesztek oda, a tehenek még az istállóban voltak, a kenyerek a kemencében. A 18. században meginduló feltárások a hamuban megfulladt lakosokra úgy találtak rá, hogy a megkövült tetemeken rajta volt a halál pillanatában felvett testhelyzet és arckifejezés.
Szárazság és forradalom: a nagy orosz éhezés
Oroszországban az első világháború végére jelentősen visszaesett a mezőgazdasági termelés annak következtében, hogy a férfiak nagy részét elvitték katonának.

Az 1918-as győzelem kivívása után ráadásul az emberek helyzete tovább romlott, ekkor ugyanis központi utasításra vették el a parasztoktól a gabonát. Ez önmagában talán még nem is járt volna katasztrofális következményekkel, ám 1921-ben hatalmas szárazság köszöntött az országra, ami tönkretette a termést, az oroszok pedig éhezni kezdtek. Az elsősorban a Volga-Urál térségét érintő természeti csapás ötmillió ember életét követelte, bár a hatalom hivatalosan sohasem ismerte el az óriási veszteséget. A parasztok előbb csak a vetőmagot ették meg, aztán mindent, ami csak emberi fogyasztásra alkalmas volt - sok helyen a kannibalizmustól sem riadtak vissza. 1922-ben ilyen körülmények között született meg a Szovjetunió, mely csaknem háromszor annyi embert vesztett el az éhínség következtében, mint az első világháborúban.
Földrengés a víz alatt: cunami az Indiai-óceánon
2004 karácsonya az egyik legnagyobb természeti csapást hozta el az emberiség számára. Indonézia partjaitól nem messze kilences erősségű - szó szerint az egész bolygót megrázkódtató - földrengés következett be az Indiai-óceán mélyén, mely hatalmas szökőárat indított el, és szinte letarolta a szárazföld egy részét. A cunami közel 300 ezer ember halálát okozta, további egymillió indonéz, thaiföldi, indiai és srí lankai lakost pedig ki kellett telepíteni otthonából.
Az áldozatok száma azért volt ilyen magas, mert a térségben nem működött előrejelző-rendszer, illetve a helyi hatóságok sem akartak felesleges pánikot okozni a hírrel a turistaszezonban.
A több hullámban érkező szökőár húsz-harminc méteres vízfallal és 500-600 km/h-s sebességgel csapott le a partokon, és mélyen behatolt a szárazföld belsejébe is: a gondtalanul napozóknak, fürdőzőknek esélyük sem volt a menekülésre, ahogy a tengerhez közeli szállodákban lakóknak sem. A földrengés által felszabadított energia 23 ezer Hirosimára és Nagaszakira ledobott atombombáéval ért fel - a természet ritkán henceg ennyire az erejével...
OLVASD EL EZT IS!

- történelem
- természeti katasztrófa
Több ezer halott, milliárdos károk az áradások miatt

- történelem
- természeti katasztrófa
A történelem legpusztítóbb vulkánkitörései

- halál
- természeti katasztrófa