Senki nem tudja, honnan jön a hátborzongató tengeri hang

Szerte a világon kutatók és tudósok szentelik az életüket annak, hogy jobban megismerjük a természet működését, illetve az emberiség eredetét és múltját.

Időnként azonban olyan dolgokat fedeznek fel, amelyek nemhogy nem szolgálnak magyarázattal, hanem csak tovább növelik a rejtélyek sorát. Íme, három felfedezés, ami előtt a szakértők is értetlenül állnak.

Titokzatos tengeri hang

1997-ben a Nemzeti Éghajlati Adatközpont - angolul: National Oceanic and Atmospheric Administration, vagyis NOAA - tengerészeti kutatásokat végzett, melyek során többek között víz alatti mikrofonokkal is rögzítettek hangokat.

A felvételek elemzésekor a rögzített hangot felgyorsították, és ekkor a kutatók hátán minden bizonnyal felállt a szőr: a csendes morajlás ugyanis egyszer csak tisztán kivehető, hangos bugyogásba csapott át.

A kutatók előtt nem ismeretlenek az ilyen hangok, ez hallatszik akkor is, ha egy állat a mikrofon előtt elúszva egy kis levegőbuborékot enged a vízbe - a probléma csak annyi, hogy a hangot két, egymástól 3000 mérföldre elhelyezett mikrofon is rögzítette.

Mai tudásunk szerint pedig egyszerűen nem létezik olyan állat, ami ekkora zajt kelthetett volna. Így a vicces bugyogásból egy csapásra hátborzongató, ismeretlen tengeri hang lett, amire a kutatók továbbra sem találtak magyarázatot. A hangot meg is hallgathatod itt, ha a hangjegyet formázó ikonra kattintasz.

A Voynich-kézirat

1912-ben Wilfrid Michael Voynich amerikai könyvkereskedő egy különleges, ismeretlen nyelven írt könyvre tett szert. A 234 darab, 15 centiméter széles és 23 centiméter magas velumlapból álló alkotás a 15. század elején született, lapjain soha korábban nem látott ábrák szerepelnek, melyeket azóta amatőr és profi kódfejtők - köztük a brit és az amerikai haditengerészet szakemberei - próbáltak megérteni, de még csak részleges eredményre sem jutottak.

A könyvben szereplő képek alapján arra lehet következtetni, hogy az írás hat fejezetre osztható, melyek herbáriummal, asztronómiával, biológiával, kozmológiával, gyógyszerészettel és receptekkel foglalkoznak. A rajzok közül több meztelen nőalakokat ábrázol - néhányuk koronát visel -, akik kádakban vagy medencékben fürdenek, ezek pedig bonyolult csőhálózattal vannak összekötve. Néhány csőhálózat alakja tisztán kivehetően valamilyen emberi szervet ábrázol.

A kézirat mindössze néhány, latin betűvel íródott szót tartalmaz, ám ezek egyike sem mutat rokonságot semmilyen ismert nyelvvel. Mivel ez idáig a legkisebb előrelépést sem sikerült elérni a kód megfejtésében, sokan gondolják úgy, hogy a szövegnek egyszerűen nincs értelme - ugyanakkor kicsi a valószínűsége, hogy valaki az 1400-as évek elején egy egész kódexet töltött volna meg értelmetlen firkákkal, mindenféle cél nélkül.

Ősi vízvezetékrendszer?

Kína Qinghai tartományában, a Mount Baigong lábánál három barlang található, mindegyik háromszög formájú bejárattal - kettő közülük mára megközelíthetetlenné vált, a harmadikban azonban megdöbbentő dolgokat találtak a régészek.

A barlang bejáratánál egy 40 centiméter átmérőjű, a barlang falába beágyazódott vezeték fut a föld mélyébe, több vezeték pedig egyenesen a hegy gyomrába vezet. A barlangtól körülbelül 80 méterre fekvő Toson-tó partján, egy 40 méteres szakaszon szintén több tucat, különböző méretű csövet találtak - ezek többnyire kettő és négy és fél centiméter átmérőjűek, de a legkisebb akkora, mint egy gyufaszál.

A csöveket máig nem zárta el a homokmozgás, holott a magas szilícium-dioxid- és kalcium-oxid-tartalom arra utal, hogy a vascsövek 140-150 ezer éve feküdhetnek a barlang és a tó között. Azt azonban, hogy pontosan milyen célt szolgáltak, és hogy tudtak ennyire tökéletes vascsöveket készíteni évezredekkel a feltételezett vaskor kezdete előtt, máig rejtély.

Képek forrása: wikipedia.org, betterhanufos.blogspot.com

• történelem
• rejtély
• régészet
• Terasz