Minden második lélegzetünket ennek köszönhetjük, de nagyon rossz az állapota: a felmérés még a kutatókat is meglepte

Vészjósló eredményt kaptak egy kutatásban - ha ma nem változtatunk, a jövőben súlyos árat kell érte fizetni.

Tengerek és óceánok szennyezése
Dilemma - Izgalmas témák, különböző nézőpontok a Femina új podcastjében.
Sóbors
Ez is érdekelhet
Retikül
Top olvasott cikkek

Átfogó elemzést tett közzé a Greenpeace az óceánokat fenyegető veszélyekről. A tanulmány friss adatokat tartalmaz a túlhalászatról, szennyeződésekről, a mélytengeri bányászat várható hatásairól, valamint felvázol egy politikai ütemtervet is a tengeri élővilág megmentésére. A zöldszervezet nemzetközi petícióban követeli, hogy az országok haladéktalanul ratifikálják az ENSZ óceánvédelmi egyezményét, és jelöljenek ki védett tengeri övezeteket. 

Tengerek és óceánok szennyezése

A Greenpeace új tanulmánya az óceánjaink állapotát tükröző friss adatok mellett egy politikai ütemtervet is tartalmaz arról, hogyan lehet 2030-ig a világ tengereinek 30%-át, ami az ENSZ 30×30-as célja, védetté nyilvánítani az óceánvédelmi egyezmény alapján, amelyről márciusban állapodtak meg a világ vezetői. 

GettyImages-675937900
Fotó: kampee patisena / Getty Images Hungary

A jelentés előszavát Callum Roberts professzor írta, akinek úttörő modellezési módszerei alapján készült a zöldszervezet által még 2019-ben kiadott 30×30 A Blueprint for Ocean Protection című tanulmánya. Az új elemzés részletesen ismerteti az óceánokat fenyegető veszélyeket, és friss adatokat tartalmaz a nyílt tengeri halászat alakulásáról is. Eszerint 2018 és 2022 között 8,5%-kal, közel 8,5 millió órára nőtt a nyílt vizeinken halászati tevékenységgel töltött idő, ráadásul ez a szám a megóvandó területeken is 22,5%-kal nagyobb, mint korábban. A tendenciák tehát azt mutatják, hogy a valóságban pont az ellenkezője történik, mint amit az óceánvédelmi egyezményben meghatároztak.

A jelentés a halászati trendek mellett részletesen ismerteti azt is, hogy az óceánok felmelegedése, elsavasodása, szennyezése egyre nagyobb terhet ró a tenger élővilágára, és világossá teszi, hogy a politikusoknak azonnal cselekedniük kell. 

A cikk az ajánló után folytatódik

Dilemma podcast

A Dilemma a femina.hu podcastje, mely minden adásban egy-egy megvitatást érdemlő témát jár körbe. A legújabb epizódban az AI, vagyis a mesterséges intelligencia előretöréséről, jövőjéről és esetleges veszélyeiről dilemmázzunk. Valóban elveheti a munkánkat az AI? Kell-e félnünk a mesterséges intelligenciától? Hogyan hasznosítható az oktatásban? Teremthet munkahelyeket? Többek között ezekre a kérdésekre keresi a választ Szertics Gergely AI szakértő, Kazár Zalán Kristóf, a Femina vezető szerkesztő-újságírója és Pintér Ada műsorvezető.

Promóció

Chris Thorne, a Greenpeace tengervédelmi kampányának munkatársa elmondta:

- Az óceánvédelmi egyezmény történelmi jelentőségű győzelem volt a természet számára, de ahogy a jelentésünk is alátámasztja, a tengeri élővilágot fenyegető veszélyek napról napra súlyosbodnak. Az egyezmény hatékony eszköz óceánjaink védelmére, de csak akkor, ha a kormányok sürgősen ratifikálják, és ezzel működőképessé teszik. Emellett ki kell jelölniük a védett területeket, ahol helyreállhat és gyarapodhat a tengeri élővilág.

A Greenpeace Jane Fonda, Camila Cabello és Simon Pegg segítségével egy megindító animációs kisfilmet is készített, amely itt érhető el. A rajzfilm három tengeri élőlény barátságán keresztül mutatja be az óceánok pusztítását.   

Jelenleg a nyílt tengerek kevesebb mint 1%-át védik megfelelően, és ahhoz, hogy 2030-ra a világ óceánjainak 30%-a védett legyen, évente körülbelül 11 millió négyzetkilométernyi tengeri területet kell megóvni a pusztítástól.

Az ENSZ óceánvédelmi egyezménye alapján kijelölt védett és fokozottan védett övezetek megoldást jelentenek majd a tengerek válságos helyzetére. Biztonságos menedéket nyújtanak a tengeri élővilág számára, és segítenek a halállományok helyreállításában. 

Az ökológiai jelentőségük alapján a Greenpeace három konkrét nyílt tengeri területet javasol elsőként védetté nyilvánítani: a Csendes-óceán északnyugati részén található Emperor-fenékhegyvidéket, a Sargasso-tengert és az Ausztrália és Új-Zéland közötti Lord Howe-hátat. 

GettyImages-1074145818
Fotó: LightFieldStudios / Getty Images Hungary

- Talán vannak, akik úgy gondolják, hogy Magyarországnak nincs tengere, így nincs oka beleszólni a tengerekkel kapcsolatos politikai döntésekbe. Csakhogy ez egyáltalán nem így van. Minden második lélegzetünket az óceánoknak köszönhetjük, mert az oxigén felét a tengerek apró növényei, az úgynevezett fitoplanktonok termelik. A tengerek szennyezése sem független tőlünk. A műanyaghulladék 80%-a a szárazföldek belsejéből kerül a tengerekbe a folyók és a szél útján. A Duna például naponta 4,2 tonna műanyaghulladékot szállít a Fekete-tengerbe - mondta Rodics Katalin, a Greenpeace szakértője. 

Olvass tovább: csak tíz dolog teszi ki az óceánokban található szemét 75 százalékát

Az egyik legátfogóbb tanulmány készült az óceánok szennyezettségéről.

Csak tíz dolog teszi ki az óceánokban található szemét 75 százalékát: ezek szennyezik hatalmas mértékben a vizet

Az egyik legátfogóbb tanulmány készült az óceánok szennyezettségéről.

Elolvasom

(Képek forrása: Getty Images Hungary.)

Ezt is szeretjük