Szabadságolások: ma már oda kell figyelni

A jelenlegi Munka Törvénykönyvében hiányos a távolléti díj számításának szabályozása, emiatt valóban előfordulhat, hogy a hosszabb hónapokban kivett szabadság esetén a munkavállaló magasabb fizetést kap, mint ha rövidebb hónapban menne szabadságra - közölte a Complex Kiadó Kártyás Gábor munkajogászt, a Munkaügyi Közvetítői és Döntőbírói Szolgálat tagját idézve.

A Complex Kiadó szerdai közleménye szerint Kártyás Gábor hangsúlyozza: abban egyetértés van, hogy hogyan kell kiszámolni például a szabadság idejére járó távolléti díjat. Vita abban van, hogy hogyan kell kikalkulálni az adott hónapban a ledolgozott időre járó juttatást.

A szakértő hivatkozik a Nemzetgazdasági Minisztérium által közzétett számítási módra, amely szerint az egy ledolgozott munkanapra jutó bér úgy jön ki, hogy a havi alapbért el kell osztani a - munkavállalóra irányadó általános munkarend szerinti - havi munkanapok számával. Ezt kell aztán megszorozni a ledolgozott munkanapok számával.

A minisztérium szerint a munkavállalóra irányadó általános munkarend szerinti havi munkanapok száma az osztószám, ilyen fogalom ugyanakkor nincs - hívja fel a figyelmet Kártyás Gábor. A törvény szerint az általános munkarend azt jelenti, hogy a munkaidő beosztása heti öt napra, hétfőtől péntekig történik.

Megoldást sürgetnek

Az MSZOSZ és a vállalkozók is mielőbb egyeztetnének a kormánnyal a távolléti díj számításának szabályozásáról - mondta Pataky Péter, a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségének elnöke, valamint Dávid Ferenc, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének főtitkára csütörtökön az MTI-nek.

Mindkét érdekképviseleti vezető úgy vélekedett, hogy a jelenlegi Munka Törvénykönyvében rögzített szabályozás a távolléti díj kiszámítása kapcsán nem egyértelmű, de egy technikai módosítással tisztázható lenne a helyzet.

Dávid Ferenc, a VOSZ főtitkára is úgy vélekedett, hogy nem egyértelmű a szabályozás a többféle, minden esetben más bért eredményező számítási lehetőség miatt, ezért van értelme összehívni a VKF bizottságát. A főtitkár szerint ebben a negyedévben sikerülhet rendezni a bizonytalanságokat.

Kifejtette: a rövidebb hónapokban kivett szabadság esetén valóban rosszabbul, a hosszabbakban kivett szabadságoknál pedig jobban járhat a munkavállaló, de ezek a hatások az egyén szintjén egy-egy évben kiegyenlítik egymást. Dávid Ferenc felvetette azt is, hogy ha a dolgozó rosszabbul jár egy hónapban, akkor - ahol van erre forrás - a munkaadó akár egyoldalúan adhat kompenzációt, kiegészítést munkavállalójának.

• munkahely
• szabadság
• munkaerőpiac
• Terasz