Bajban a családok: őket fenyegeti legjobban a szegénység

Több kutatás is napvilágot látott a közelmúltban, amelyek a Magyarországon élők anyagi helyzetét vizsgálták. Ezekből az adatokból szedtük össze azokat, amelyek kifejezetten a családokra vonatkoznak.

Már tudható, mekkora eséllyel lesz szegény egy sokgyerekes családban nevelkedő gyerek, és az is, hogy mennyit segítenek a kormány intézkedései a nehéz sorban élő családok helyzetén. A kétgyermekes, kiskeresetű családok vannak a legnagyobb veszélyben.

Veszélyben a nagycsaládban nevelkedők

A Tárki legutóbbi tanulmányából kiderül, hogy a szegénységben élők - akik havi 78 ezer forintnál nem kerestek többet - száma az utóbbi években nagyjából stabil. A kutatók szerint a szegénység nagymértékben, 50%-os eséllyel fenyegeti azokat, akik sokgyermekes családban élnek. Ennél rosszabb kilátásai csak a romáknak és a munkanélkülieknek vannak.

2012 és 2014 között jelentősen megemelkedett a szegénység valószínűsége a sokgyermekes családok, az egykeresős családok, valamint a női háztartásfővel élők körében. Ezzel szemben csökkent az olyan gyermekes háztartásokban, amelyekben a szülők mellett más felnőtt is él, és az egygyermekes párok alkotta háztartásokban élők esetében is.

Nem sokat költhetnek a magyarországi családok

Hogy mekkora egy ország lakosainak életszínvonala, azt legjobban a vásárlóerő-paritáson mért átlagjövedelem mutatja meg. Nem hangzik jól, de viszonylag egyszerű: megmutatja, hogy mennyit keresel, és az a lakóhelyeden - ez esetben Magyarországon - mire elég.

Nos, ebben az összehasonlításban állunk nagyon rosszul - állítja az mfor.hu-n megjelent cikk. A fejlett országokat tömörítő OECD tagjai között mindössze az utolsó előtti helyre jó az ország, Mexikót megelőzve. Annyira ez nem meglepő, hiszen korábban sem voltunk előkelőbb helyen, ám 2010-ig ez a mutatónk legalább évről évre javult, azóta viszont stagnál.

Magyarország a hetedik legrosszabb helyen szerepel, ha egy szegény, két gyerekét egyedül nevelő szülőt nézünk. Ezen sokat enyhítenek a kormány családokért hozott intézkedései - például a családi adókedvezmény -, de ezt a pluszt bőven elviszik a gyereknevelés költségei. Pelenka, ruházkodás, óvodai-iskolai költségek, tábor - mind előre kalkulálható kiadás, ha valakinek gyereke van. És akkor még a váratlan kiadásokat - mint például betegség esetén a gyógyszerek, vagy akár egy tönkrement cipő pótlása - még számba sem vettük.

Márpedig a magyarok több mint 76%-ának jelent gondot az, ha valami váratlan dolog miatt kell pénzt kiadnia az Eurostat szerint.

A családi adókedvezmény óta semmit sem tett a kormány

A bemutatott adatok alapján meg is állapítható, hogy a családi adókedvezmény 2011-es bevezetésekor látványosan javult az átlagbérnél kevesebbet kereső kétgyerekes családok helyzete, de azóta nem történt újabb jelentős, hatásos intézkedés. Így bár könnyebb lett a kiskeresetűek számára a gyereknevelés finanszírozása, előrébb lépni nem tudnak.

Az mfor.hu megállapította azt is, hogy nemzetközi viszonylatban sokat adózik a magyar, és így még családi adókedvezménnyel is rengeteg sarcot vesz magához az állam a bérből.

• belföld
• család
• felmérés
• nagycsaládosok
• fizetés
• Terasz